Megtelt ünneplő hívekkel pünkösdvasárnap délben a nagyváradi római katolikus székesegyház, annál is inkább, hogy a szokásoknak megfelelően Böcskei László megyés püspök ilyenkor szolgáltatja ki a bérmálás szentségét a jelölteknek. A fiatalok felkészítését az elmúlt időszakban Pék Sándor esperes-plébános végezte Majoros Tibor állandó diakónus, Oláh Gabriella kántor és Benedek Ramóna hitoktató segítségével.

A szertartás kezdetén mint a Székesegyházi Főplébánia lelkipásztora, Pék Sándor bemutatta a jelölteket a főpásztornak, akik előkészültek a megbérmálásukra, és a szentség kiszolgáltatását kérték. Tanúskodott ugyanakkor arról, hogy a jelöltek megfelelő hitoktatásban részesültek, a szentgyónás által előkészültek a bérmálás szentségének felvételére, és méltóak rá, hogy Krisztus harcosai közé sorolják őket. Ezt követően a megyés püspök kérdésére válaszolva a fiatalok kijelentették: tudják, mit cselekszik a Szentlélek bennük és általuk.

Prohászka Ottokár püspök 1912-ben megfogalmazott gondolatait idézte elmélkedésében Böcskei László megyés püspök - melyek napjainkban is aktuálisak, noha több mint száz évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt mindaz, amit ma tapasztalunk. Nem létezett internet és közösségi média, mesterséges intelligencia. Az emberek „még a földön jártak”, személyes kapcsolatokból éltek, és fontos célnak tekintették egymás jobb megismerését. Mégis állásfoglalásra késztetnek az akkor leírtak, mert most is „beteg ez a világ, és mi volnánk az ápolói és gyógyítói”. Pünkösd ünnepén azonban ezen megállapításokon túl a felismerésekhez is el kellene, hogy jussunk azért, hogy mi legyünk az az erő, mely felemeli a világot az elesettségéből, hangsúlyozta a váradi egyházmegye vezetője. A fény, mely a helyes irányba tereli a történéseket, és a remény, mely arra inspirál másokat, hogy ne mondjanak le önmagukról, az értékeikről, nemes és szent vágyaikról. „Felismeri mindezt - erről szól a pünkösd”. Mert ez az ünnep nem a megoldásoknak az alkalma, hanem a kapott lehetőségek felismerésének az ideje, mely időt a találkozás és az elfogadás tesz hatékonnyá számunkra azért, hogy átélhessük a változás és a megújulás nagy ajándékát, és megérintsen bennünket Isten tervének a kibontakozása, ha elég nyitottak vagyunk az Ő közeledésére, magyarázta Böcskei László.

Pünkösdi találkozások

Arról is beszélt a főpásztor: elképzelhetjük a tanítványok lelki állapotát, amikor találkoztak a feltámadt és őket kereső Jézussal, aki tudta, hogyan szólítsa meg hű követőit: „Békesség nektek!”. Ez azonban nem csak egy egyszerű köszöntés volt, hanem sokkal mélyebb, őszintébb, közelséget kifejező gesztus. Mintha azt mondta volna nekik: emlékezetek vissza, nyugodjatok meg és ne féljetek! Pünkösd ünnepe tehát ezt az üzenetet hozza számunkra is: találjuk meg önmagunkat és a minket szerető Istent.

A második találkozás pedig, amire szintén figyelhetünk ilyenkor, az új útról szól, arról, hogy a keresztény ember élete nem lehet sohasem egy zsákutca. A Szentírásból tudjuk, hogy az első pünkösdkor történt a Szentlélek kiáradása, és megtörtént az, ami minden megújulásnak a forrása, mert az apostolok engedték, hogy Isten munkálkodjon bennük és általuk.

Vannak tartalékjaink, vannak forrásaink, van, amiből meríteni - erről is szól pünkösd, és ezt jelzi a bérmálás szentsége is. Mi is átalakulhatunk, a megújulás útjára léphetünk, ha nem engedünk a félelmeinknek, a kételyeinknek, az önzéseinknek

– jelentette ki a megyés püspök. Hozzátette ugyanakkor: a pünkösdi történetben nem hangzik el a küldő szó, a „Menjetek!”, mert a Szentlélek munkálkodása az, ami arra késztet, hogy szakítsunk a múlttal, s csak azt vigyük magunkkal, ami igazán fontos és valóban boldoggá tesz azért, hogy „a világnak a Lélek adta arculata legyen”.

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius