Bărbos Lőrinc elmondása szerint személyesen is egyeztetett az áramszolgáltató egyik munkatársával, és felajánlotta, hogy a Milvus korábbi projektjéből megmaradt szigetelőanyagokat is rendelkezésükre bocsátják. A felek terepszemlét is tartottak. Az áramszolgáltató munkatársai akkor azt mondták, saját adatbázissal rendelkeznek a Bihar megyei villanyoszlopokról, és egy korábbi felmérés alapján pontosan tudják, mely oszlopokat és milyen módon kellene szigetelni, sőt már meg is rendelték a szükséges anyagokat.

– idézte fel a biológus. A Milvus ugyanakkor azt szerette volna, hogy a szigetelőanyagok átadását hivatalos partnerségi megállapodás vagy szerződés rögzítse, ez viszont nem történt meg, majd ezt követően a kommunikáció is megszakadt.

Bărbos Lőrinc idén márciusban újra felvette a kapcsolatot az áramszolgáltatóval, lefotózta a raktárban tárolt szigetelőket, és megkérdezte, hogy továbbra is igényt tartanak-e rájuk. Válasz azonban erre sem érkezett.

– tette hozzá.

A szeméttelep környékén egyre több gólya gyülekezik, a madarak pedig rendszeresen az oszlopok fölött köröznek és azokra is leszállnak.

A szakember szerint a most megtalált 24 elpusztult madár csak a jéghegy csúcsa. A tényleges veszteség azonban ennél jóval nagyobb lehet. A biológus ugyanis nem végez rendszeres ellenőrzést a területen, hanem szabadidejében járja végig az oszlopok környékét. Ráadásul az áramütött vagy megsérült madarakat a tetemek eltűnése miatt nem mindig lehet megtalálni: a rókák, kóbor kutyák és sakálok elvihetik azokat, a súlyosan sérült madarak pedig akár távolabb is leeshetnek.

– hangsúlyozta.

Tavaly egy alkalommal egyetlen villanyoszlop alatt nyolc madár tetemét találta meg, a közvetlenül a szeméttelep mellett található oszlopok környékén pedig mintegy húsz olyan oszlop van, amelyek különösen veszélyesek lehetnek. Összesen mintegy 25 oszlop szigetelése lenne sürgős, további 15 esetében pedig szintén indokolt lenne a beavatkozás.

Miért veszélyesek a villanyoszlopok?

A középfeszültségű oszlopokon általában egy vízszintes, fémből vagy betonból készült kereszttartó, úgynevezett traverz található, rajta pedig a szigetelők és egyéb tartozékok. A nagytestű madarak számára ezek komoly veszélyt jelentenek, amikor leszállnak vagy elrugaszkodnak az oszlopokról.

Ha egy madár egyszerre ér hozzá két különböző potenciálon lévő vezetékhez, vagy egy vezetékhez és egy másik, ellentétes potenciálú tartozékhoz, áramütést szenvedhet. Ez sok esetben azonnali pusztulással jár.

A probléma nem új, és más országokban már bebizonyosodott, hogy kezelhető. Bărbos Lőrinc példaként Magyarországot említette, ahol évekkel ezelőtt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a nemzeti parkok rendszeresen felléptek az áramszolgáltatókkal szemben a veszélyes oszlopok miatt. A kártérítési, illetve természetvédelmi felelősség érvényesítése idővel arra ösztönözte a szolgáltatókat, hogy inkább szigeteljék le a veszélyes hálózati elemeket, mintsem folyamatosan fizessék az elpusztult madarak után járó összegeket.

A gólya esetében ez mintegy 270 euró. Ezt az összeget adott esetben a Környezetvédelmi Őrség az áramszolgáltatóval szemben is érvényesíthetné, de ez nem történik meg.

Petícióval próbálják felhívni a figyelmet

Az ügyben időközben újabb kezdeményezés indult. Bărbos Lőrinc egy román nyelvű szövegét állított össze, amelyet a Környezetvédelmi Őrséghez és az áramszolgáltatóhoz is eljuttattak. Ezt a petíciót bárki elküldheti az illetékes hatóságoknak, és ezt már többen meg is tették. Az új megkeresésekre azonban egyelőre kevés érdemi reakció érkezett.

Egy bejelentő arról számolt be, hogy az áramszolgáltató válaszolt neki, és a pontos helyszínt kérte. Bărbos Lőrinc szerint ez meglehetősen furcsa, hiszen a nagyváradi munkatársak pontosan tudják, hol található a problémás szakasz.

A biológus szerint a helyzet sürgős, hiszen a vonulási időszak még csak most kezdődött el. A következő hetekben újabb, más országokból érkező gólyák és egyéb madarak állhatnak meg a szeméttelep környékén, ahol a veszélyes villanyoszlopok továbbra is halálos csapdaként várják őket.

A probléma kapcsán megkerestük a Bihar Megyei Környezetvédelmi Őrséget is. Az intézmény vezetője, Sever Șerbănescu főbiztos a Bihari Napló kérdéseire válaszolva elmondta, hogy az intézmény idén is kapott bejelentést az ügyben.

– fogalmazott.

Az igazgató emlékeztetett arra, hogy már tavaly is kapott a környezetvédelmi őrség egy bejelentést ebben az ügyben. „Akkor az Electrica vállalta, hogy szigetelni fogja az oszlopokat, illetve szigetelőhüvelyeket helyeznek fel, tehát voltak olyan megoldási javaslataik, amelyek akkor ígéretesnek tűntek, de úgy látszik, hogy a problémát nem sikerült megoldani, vagy egyáltalán nem végeztek el semmilyen munkát.”

Kérdésünkre válaszolva Sever Șerbănescu elmondta, hogy amennyiben az Electrica a továbbiakban sem tesz semmit a madárpusztulások ellen, 50.000 és 100.000 lej közötti bírságot kockáztat.