Éles, helyenként durva vita alakult ki a Nagyváradi Helyi Tanács május 28-i rendes ülése végén, amikor Szabó József RMDSZ-es tanácsos szóba hozta a premontrei rendház ügyét.
Elmondta, hogy megítélése szerint hiba volt április 14-én szentmise közben csendőröknek benyomulni a premontrei templomba. Hiba volt szerinte az is, hogy a kilakoltatás során falat áttörve hatoltak be a polgármesteri hivatal emberei a premontrei apát által elfoglalt épületrészekbe.
A tanácsos jelezte, hogy még április 18-án, egy rendkívüli online tanácsülésen kérte, hogy publikálják a premontrei rendre vonatkozó ügy összes nyilvános adatát, szerződését, és ezeket küldjék el a tanácsosoknak. Ez a mai napig nem történt meg – tette hozzá.
Válaszában Florin Birta váradi polgármester elmondta, hogy a kilakoltatás valójában már 14-én megtörtént, csak akkor
„jóindulatból még 30 napos határidőt kapott az apát arra, hogy átadja a helyiséget a polgármesteri hivatalnak”
– fogalmazott, majd hozzátette, hogy az elmúlt napokban a polgármesteri hivatal munkatársai bementek és lezárták az önkormányzati tulajdonú helyiségeket, amelyeket az apát a harmincnapos határidő lejárta után sem adott át önként.

„Nem adták át a helyiségeket, bár kiürítették, mert tudták, hogy át kell adniuk. De még akartak egy kis botrányt kelteni, egy kicsit tovább feszíteni ezt az etnikai húrt románok és magyarok között, mintha mi a magyarokat akarnánk meghurcolni ebben az ügyben”
– mondta Florin Birta, aki aljasságnak nevezte az apát eljárását. Egészen pontosan így fogalmazott:

„Nem tiszteletben tartani egy bírósági döntést, és mindent megtenni azért, hogy meghiúsuljon egy lehetséges európai uniós finanszírozás, amelyből egy nagyon rossz állapotban lévő iskolát lehetne felújítani, aljas tett azokkal a gyerekekkel szemben, akik ebben az iskolában tanulnak.”
A polgármester visszautasította azt a vádat, miszerint az önkormányzat akadályozná a szabad vallásgyakorlást.

„Mi lezártuk a saját helyiségeinket. De a templom továbbra is ott van, működhet, noha maga a templom is a román állam tulajdona. Továbbra is tarthatják az istentiszteleteket, annak ellenére, hogy rengeteg feljelentést tettek ellenünk, miszerint akadályoznánk a vallásgyakorlást, ami soha nem történt meg. Meddig megy még ez a pimaszság? Most akkor egy líceumot akarunk felújítani, vagy tovább akarunk veszekedni és blokkolni mindent azért, mert egy ember ezt akarja?”
– tette fel a kérdést a polgármester.
Florin Birta a továbbiakban leszögezte:

„Nagyváradon soha senkinek nincs baja sem a magyarokkal, sem a németekkel, sem másokkal. Olyan közösség voltunk és vagyunk, amely békében és harmóniában él együtt. Ne próbáljuk ilyen veszélyes dolgokkal megbontani Nagyvárad társadalmi békéjét. (…) Ha abban az épületben egy ortodox pap lett volna, aki jogtalanul foglal el olyan helyiségeket, amelyek egy magyar iskola tulajdonát képezik, ugyanígy jártam volna el. A bírósági ítéleteket, akár jók, akár rosszak, el kell fogadni.”
Válaszában Szabó József kijelentette, hogy szeretnék látni, milyen iratokra és dokumentumokra alapozva történtek a polgármesteri hivatal intézkedései, mire Florin Birta a következőket mondta:

„A polgármesteri hivatal intézkedései elsősorban a telekkönyvi kivonatokon alapultak. Ezeket a módosított telekkönyvi kivonatokat a helyi tanács hagyta jóvá, mégpedig egyhangú szavazással, tehát Szabó tanácsos úr is megszavazta azokat. Akkor most tájékozatlanul szavaztak, vagy tudják, miről van szó, csak tovább akarják fokozni ezt a botrányt? Én valóban mindent megtettem, hogy ezt elkerüljük, politikai és vallási csatornákon keresztül is, de nem sikerült, mert ott nem volt kivel tárgyalni.”
A vitához hozzászólt Laviniu Domocoș liberális párti helyi tanácsos is, majd Călin Barabaș ülésvezető elnök zárásképpen megkért mindenkit, hogy többé ne hozzák fel a tanácsülésen ezt az ügyet, mert méltatlannak nevezte, hogy 2026-ban a Nagyváradi Helyi Tanácsban etnikai konfliktusokról vitatkozzanak.
„Ha nincs rejtegetnivaló, akkor elő kell állni a papírokkal”
A tanácsülés után Szabó József kérdéseinkre válaszolva elmondta:
ragaszkodnak ahhoz, hogy nevesítsék azokat a személyeket, akik meghozták azokat a döntéseket, amelyek alapján a polgármesteri hivatal eljárt ebben az ügyben.
A tanácsülésen is jelezte, szerkesztőségünknek is megismételte, hogy ha egy héten belül nem kapják meg a kért dokumentumokat, akkor az RMDSZ a bírósághoz fog fordulni, hogy rákényszerítse a városházát arra, hogy a publikus információkat tartalmazó dokumentumokat átadja a tanácsosoknak.
Ami pedig a polgármester által említett, a telekkönyvi adatok módosítására vonatkozó helyi tanácsi határozatot illeti, Szabó József elmondta, hogy abból nem derült ki, hogy az a döntés a premontrei rend tulajdonjogát is érintené:

„Mi minden tanácsosi anyagot megszavaztunk, ami azt szolgálja, hogy az Eminescu iskola épületét felújítsa a város. Amit a polgármester úr említett, az egy 2015-ös határozat, és arról szól, hogy öt különböző telekkönyvet összevontak, mert bírósági döntés van arról, hogy mind az öt telekrésznek a város a tulajdonosa. Én ebben az anyagban semmi olyasmit nem láttam, ami esetleg ennek az ellenkezőjét bizonyította volna. És mivel az iskola egyik felújítási pályázatának tervezetéhez csatolták, fel sem merült az, hogy esetleg a telekkönyvek környékén lehet-e bármilyen vita. Öt perccel a tanácsülés előtt nem is állt módjában egyik tanácsos kollégámnak sem, nekem sem ezt leellenőrizni.”
Kérdésünkre válaszolva a tanácsos elmondta, hogy nemcsak a szóban forgó 2015-ös határozatból, de az azóta keletkezett anyagokból sem derült ki semmi a premontrei apátság tulajdonjogára vonatkozóan,
„mert ezeket a dokumentumokat a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal az RMDSZ-es tanácsosok irányába soha nem kommunikálta”.
Majd megjegyezte, hogy az elmúlt évek során „különböző anyagok kerültek elénk, amelyek mindig is az iskola felújítási projektjeként futottak be. Soha egyetlenegy anyag nem jött be, ami a premontrei apát esetleges tulajdonára vonatkozott volna. Az ő nevét és intézményét meg sem említették ezekben az anyagokban” – hangsúlyozta.
Végül közölte:

„Remélem, hogy a mai nap után a polgármester úrban is tudatosulni fog az, hogy ha nincs rejtegetnivaló, akkor elő kell állni a papírokkal”.
Egyébként a tanácsülés után Florin Birta polgármester megerősítette szerkesztőségünknek azt a korábban felmerült információt,
mely szerint fogadta volna a múlt héten Jos Wouterst, a premontrei rend generális apátját, de csak őt egyedül, Fejes Rudolf Anzelm apátot nem.
Mivel pedig Jos Wouters Fejes Rudolf Anzelmmel együtt ment volna el a polgármesterhez, a találkozó végül elmaradt.

„Aznap a tanácsadómon, Zatykó úron (Zatykó Gyula, szerk. megj.) keresztül kaptam üzenetet, hogy a generális apát szeretne eljönni a nagyváradi polgármesteri hivatalba. Azt mondtam, hogy természetesen fogadom, bármikor akar jönni, akár délután, este vagy reggel. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy Fejes apáttal együtt szeretne érkezni. Erre azt válaszoltam, hogy a generális apátot minden gond nélkül fogadom, de egyedül. Ezután már nem érkezett újabb üzenet, és nem is jöttek el”
– idézte fel az elöljáró.