Két évvel ezelőtt egy idős, egyedül élő, nehezen mozgó olvasónk is a tűzifacsalók célpontjává vált. Egy kisteherautóval érkező háromfős társaság járta a falut, kimondottan azokat a portákat keresve, ahol elesett időseket sejtettek. Amikor meglátták, hogy olvasónk érdeklődést mutat a tűzifa iránt – november volt –, azonnal rákapcsoltak: benyomultak a kapun, behajtottak az udvarra, és szinte szó nélkül kiborították a rakományt. Csakhogy a látvány csalóka volt. Felül jó minőségű hasábok voltak, ám a raktér aljára silány, nedves, gyenge fa került, amely kívülről nem látszott. A mennyiség is jóval kevesebb volt a megbeszéltnél. A férfiak siettetni kezdték, majd utánamentek a házba is, sürgetve a fizetést.
A tűzifacsalók eljárása sajnos nem egyedi: vidéken több hasonló módszerrel dolgozó brigád jelenik meg, amelyek kifejezetten az időseket szemelik ki. Egy másik olvasónk „csatornások” áldozata lett: a ház körüli vízelvezetésre kínáltak gyors megoldást, előre kifizettettek vele tizenöt méternyi csatornát, majd alig néhányat rögzítettek fel, azt is kapkodva, szakszerűtlenül, silány anyagból. Ugyanazzal az agresszív bejutási technikával dolgoztak: benyomultak az udvarra, kihasználták, hogy a porta félreeső helyen van, szomszédok pedig nincsenek. Az idős asszony az eset után hónapokig nem merte nyitva tartani a kaput. Ismert trükk a „hídépítős” csalás is: a ház előtti árokhoz ajánlanak hirtelen felindulásból javítást, azt ígérve, hogy gyorsan helyrehozzák a bejárót.
Ifj. Kiss István Mátyás erdészmérnök szerint ma is fel-felbukkannak gyanús kisteherautós tűzifaárusok – a legálisan fuvarozók mellett – a falvakban, ám már jóval ritkábban, mint néhány évvel ezelőtt. Mint elmondta, ennek egyik oka, hogy az emberek sokat tanultak a korábbi hibákból, és egyre óvatosabban vásárolnak. A másik ok az, hogy a tűzifa-kereskedelem folyamata ma már ellenőrzöttebb, átláthatóbb, így kevesebb teret kapnak az alkalmi ügyeskedők.

A tűzifacsalókról kérdeztük ifj. Kiss István Mátyás erdészmérnököt.
Fotó: Szolár Éva
Klasszikus átverések, tűzifacsalók
Az Érmelléken korábban előfordult, hogy a falvakat járó kisfuvarozók az erdészetre hivatkozva jelentek meg az idősek portáján. A csalók azt állították, hogy az erdészet által megígért famennyiséget hozzák ki a házhoz, és úgy tettek, mintha csak „teljesítenék a megbeszélt rendelést”. A taktikájuk egyszerű: gyorsan benyomulnak az udvarra, leborítják a rakományt, és már kérik is a pénzt. Előfordult olyan eset is, hogy a kiszemelt áldozat még időben kapcsolt, ragaszkodott hozzá, hogy csak annak az erdésznek adja oda a pénzt, akivel valóban megegyezett.
– tette hozzá az erdészmérnök. A „fél rakomány” szintén bevett módszer: a teherautó rakterébe alul üres részeket hagynak, vagy egy kisebb favázat építenek, hogy kevesebb fa férjen el, miközben kívülről úgy tűnik, tele van. Ezt követően a raktér felső részét szépen, mutatósan kirakják, hogy a mennyiség többnek hasson.
A téglalapot könnyebb kiszámolni, mint a gúlát
A tűzifavásárlás egyik leggyakoribb buktatója abból adódik, hogy Romániában két különböző mértékegységet használnak. „Olyan ez, mintha az üzemanyagot egyszer literben, másszor gallonban mérnék” – fogalmazott. Ifj. Kiss István Mátyás szerint a tűzifa mennyiségének ellenőrzése a gyakorlatban egyszerűbb, mint sokan gondolnák: a lényeg, hogy a vásárló még a teherautón, a szabályos téglatest formában lássa a rakományt, mert csak így számolható ki pontosan a térfogata. A szakember elmagyarázta, hogy ilyenkor a raktér hosszát, szélességét és magasságát kell megszorozni egymással, majd az így kapott értéket egy 0,62-es koefficienssel kell korrigálni. Ez a szorzó azt mutatja meg, mekkora a valódi fahasáb-térfogat a raktérben. Példaként Kiss egy gyakran használt Iveco kisteherautót említ, amelynek platója általában 3×2 méteres. Ha ezt a felületet 1 méter magasan rakják meg, a térfogat 6 köbméter, amelyet a 0,62-vel kell megszorozni. Így a valós faanyag mennyisége 3,72 köbméter.
– mondta az erdészmérnök.
„A teherautón lévő téglatestet könnyű kiszámolni – mondja az erdészmérnök –, de amint kiborítják a rakományt, a fa szétesik, kupacot képez, és onnantól olyan, mintha egy gúla térfogatát kellene megbecsülni.”
Hozzátette: a Székelyföldön elterjedt „méterfa” rendszer is átlátható, hiszen ott a hasított fa 1×1×1 méteres rakásban kerül mérésre.
Így különböztessük meg a jó minőséget a rossztól
A szakember szerint a tűzifa minőségének megítélésénél két fontos tényezőre kell figyelni: a fa nedvességtartalmára és a fafajtára. A nedves–száraz különbség főként akkor okoz gondot, ha valaki későn szerzi be a fát és azonnal tüzelni szeretne, ám a szakember kiemeli: minden esetben száraz fával kell fűteni, mert a nedves fa nemcsak rosszul ég, hanem károsítja a tüzelőberendezést és a kéményt is.
– tette hozzá. A száraz fát laikusként is könnyű felismerni: a kérge több helyen már leválik, a felülete mattabb, a hasábokon nincsenek friss, zöldes levélmaradványok, és a fadarabnak nincs erős, nedves illata. A frissen vágott, nyers fa ezzel szemben nehezebb, simább tapintású, jellegzetes, friss szaga van, és égetéskor több füstöt és lerakódást termel. A másik fontos különbség a puha- és a keményfa között figyelhető meg, és ennek legbiztosabb jele az erdészmérnök szerint az évgyűrűk vastagsága.
– mondta az erdészmérnök. A keményfák évgyűrűi ezzel szemben szűkebbek, sűrűbben állnak, ami a lassú növekedés és a magasabb fűtőérték biztos jele. Ha valaki nem tud fafajták között különbséget tenni, és gyorsan szeretne fűteni, Kiss az akácot ajánlja.
„Az akác a lusta ember fája: frissen vágva is jól ég, nem kell hosszasan szárítani. Ha valaki biztosra akar menni, ez a legjobb választás.”
Digitalizált kereskedés
A szakember rámutatott: a jelenleg működő SUMAL 2 rendszerrel az a gond, hogy a kereskedők induláskor nem kapnak kézbe semmilyen fizikai okmányt. A szállítólevél kizárólag digitálisan, telefonos applikáción keresztül létezik, és csak egy rövid ideig látható. A fuvar elején kötelező elindítani a GPS-követést, a rakományról pedig fényképet kell feltölteni, így követhető országosan a fa útja.
A probléma ott kezdődik, hogy az adásvétel pillanatában, amikor az alkalmazásban megnyomják az „Elfogadás” gombot (Acceptare), a szállítólevél azonnal eltűnik, és később már nem visszakereshető. „Ez a SUMAL 2 egyik komoly hiányossága” – hangsúlyozta Kiss. Akinek van fiatalabb családtagja vagy a közelben valaki, aki ért a digitális ügyintézéshez, annak az erdészmérnök azt javasolja, hogy ellenőrizze a fuvar valóságát az Inspectorul Pădurii nevű online rendszerben. Itt a teherautó rendszáma alapján azonnal kiderül, honnan indult a fuvar, milyen fafajtát és mekkora mennyiséget szállítanak.
A vásárlás előtt azt is érdemes tisztázni, hogy konyhakészen vagy rönkben érkezik-e a fa. A konyhakész, hasított tűzifa mindig drágább a munkadíj miatt; a rönkfa olcsóbb, viszont a feldolgozásához eszköz és munkaerő is kell, így végső soron nem biztos, hogy valóban spórolás.
– mondta Kiss. Hozzátette: mindezt még az utcán, a kapun kívül kell megtenni, mielőtt az árusokat beengednénk az udvarra. A tájékozott, határozott fellépés sok csalót elbizonytalanít, gyakran a „jól informáltság” eljátszása is elég ahhoz, hogy inkább továbbálljanak.







