Ciucur Losonczi Antonius

Cseke Attila volt tárcavezető szerint az elmúlt két és fél évben a Fejlesztési, Közigazgatási és Közmunkálatokért Felelős Minisztérium megszűnt csupán „látványpékségnek” lenni, és valós eredményeket felmutató, fejlődést és stabilitást biztosító intézménnyé lett. Új beruházási programokat dolgoztak ki, a döntéshozatal és a kifizetések átláthatóvá váltak, és eddig ez a tárca az egyedüli, melynek esetében az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) keretében minden szerződést aláírtak, sőt, „125 százalékban teljesítettük a szerződések aláírásával kapcsolatos feladatokat”. 

Négy nagy, több éves futamidejű programot indítottak el, ezek a következők: az Anghel Saligny (65 milliárd lej), a PNRR négy komponense (36 milliárd lej), a Szent Anna bölcsődeépítési program (3,7 milliárd lej), valamint támogatták az iskolák, kórházak, lakások és intézmények földrengésbiztossá tételét (500 milliárd lej). A fejlesztési minisztériumnak köszönhetően született meg Romániában a metropolisz-övezetek első törvénye, és a közigazgatási konzorciumokat szabályozó normatíva. Az RMDSZ vezetése alatt ugyanakkor a fejlesztési tárca megoldotta Romániában – Európában az elsők között – az építkezési alapanyagok drágulása által okozott gondot. Az elavult, több évtizede elfogadott szabályozás mentén működő építkezési ipart modern törvénykezési alapokra helyezte, és olyan reformokat hajtott végre, amelyek mentén ma olcsóbban, gyorsabban, biztonságosabban lehet építkezni.
Az Országos Befektetési Társaság (CNI) költségvetésének végrehajtási értéke 250 százalékkal nőtt az elmúlt két és fél évben. A fűtésszezonban pedig a minisztérium két programmal is támogatta az önkormányzatokat annak érdekében, hogy túllépjenek az energiaválságon: 2021-2022-es idényben 400 millió lejjel, míg 2022-2023 fordulóján 250 millió lejjel. „Bár a legtöbb teljesíteni való határidőt és aláírni való szerződést mi kaptuk meg feladatként, 125 százalékban teljesítettük a szerződések aláírásával kapcsolatos feladatokat. Felépítettük az első, a helyreállítási alapból finanszírozott épületet, egy új, korszerű és környezetbarát bölcsődét. Kiiktattuk a közigazgatásból a pecsétet, és digitalizáltuk a minisztérium pályázati rendszerét” – közölte Cseke Attila.
Ami Bihar megyét illeti, a nagyobb programok keretében 581 új befektetést hagytak jóvá 4,53 milliárd lej értékben. Nagyvárad az elmúlt két fűtésszezonban 53,8 millió lej támogatást kapott, és esetében két alkalommal lett meghosszabbítva a végül 52,6 millió lej értékű víz- és csatornahálózatkiépítési szerződés. A legnagyobb volumenű invesztíciók a metropolisz körgyűrű (201 millió lej), a Nagyváradi Egyetem bentlakásai (150,2 millió lej), az új sportcsarnok (124,5 millió lej), a nagyszalontai szabadidő központ (118 millió lej), az Ady Endre Líceum felújítása (64,5 millió lej), a görögkatolikus püspöki palota renoválása (39,9 millió lej), a szalontai városi kórház (39,9 millió lej), a székelyhídi oktatási központ (39,8 millió lej), a magyarremetei víz- és csatornahálózat (36,3 millió lej), az élesdi szakambulancia (30,7 millió lej), a borsi és a bihardiószegi úszómedence (29 millió lej), a vaskohsziklási balneológiai központ (28 millió lej), a gyapjúi vízhálózat (27,3 millió lej), valamint a biharszentandrási víz- és csatornahálózat (25 millió lej). Ugyanakkor jóvá lett hagyva 16 bölcsődének az építése a megyében.
A volt miniszter sajnálattal állapította meg, hogy nem sikerült kormányrendeletet kiadni az új váradi stadion megépítéséről, de ez szerinte nem Florin Birta polgármester vétke. Vele ugyanis jól tudott kommunikálni, inkább más helyhatósági szinteken mozogtak lassabban a dolgok, illetve objektív okok is akadályozták a sikert, fogalmazott az RMDSZ megyei elnöke.