Ciucur Losonczi Antonius

A képviselőház külügyi bizottságának elnöki tisztségét betöltő politikus rámutatott, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia kéthetente tart plenáris ülést Strasbourgban. Ezeken az Európai Parlament, a nemzeti parlamentek, a kormányok, az uniós intézmények, a regionális és a helyi hatóságok, a civil társadalom és a szociális partnerek képviselői vesznek részt.

A konferencia folyamata jelenleg ott tart, hogy az Európai Unió vezető intézményei (parlament, tanács, bizottság) elemzik a négy területre vonatkozó, úgynevezett 146 ajánlásba sűrített állampolgári javaslatokat, kezdeményezéseket – magyarázta a képviselő. A társadalmi párbeszédre vonatkozó kezdeményezések inkább utópisztikus jellegűek, hiszen Brüsszel inkább arra törekedne, hogy felértékelődjön az uniós döntéshozó struktúrák szerepe. Ahelyett, hogy több szabadság lenne biztosítva a tagállamoknak, egyre inkább szűkülne a hatáskörük. Közben egy állásfoglalás is körvonalazódik, melynek több javaslata vitát generált a konferenciasorozat részvevői közt.

Az RMDSZ sem ért egyet több kérdésben. Így például azzal, hogy az európai parlament által hozott egyes törvények kötelező érvényűek legyenek a tagállamok számára, és többé ne legyen szükség arra, hogy ratifikálják ezeket a nemzeti törvényhozói fórumok. Azt sem helyesli az RMDSZ, hogy az egyhangú szavazás helyett bevezessék a minősített többséget, illetve elég legyen ennyi a fontos döntések meghozatalánál. Továbbá az EP választásoknál legyen egy-egy csúcsjelölt, valamint pártcsaládokra is lehessen szavazni az országos listák mellett; vagy egységes legyen a kül-, védelmi és biztonságpolitika, akárcsak a gazdaságot, az adórendszert, az egészségügyet, a szociális szférát és a bevándorlást érintő intézkedések. „Ezek mind-mind nagy lépések, legalább egy átmeneti időszakra szükség volna a bevezetésükig” – hangsúlyozta Biró Rozália.

 Kisebbségek védelme

Az Európa jövőjéről szóló konferencia plenáris ülésén egy, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló javaslatot is benyújtott Biró Rozália, miszerint az EU-nak ki kell dolgoznia az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmét szolgáló jogszabályokat – olvasható az Agerpres sajtótájékoztatóról szóló írásában. A politikus elmondta, hogy mintegy 50 millió uniós polgár tartozik valamelyik őshonos nemzeti és nyelvi kisebbséghez, ennek ellenére a konferenciára eddig beérkezett ajánlások egyike sem terjed ki rájuk. Hozzátette: szerinte hiba lenne figyelmen kívül hagyni a kisebbségi közösségek jogait.

Tájékoztatása szerint Biró Rozália Strasbourgban azt az ajánlást fogalmazta meg, hogy az EU-nak ki kell dolgoznia az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmét szolgáló jogszabályokat. „Úgy gondoljuk, hogy a kulturális, nyelvi és etnikai sokszínűség nagy értéke az Európai Uniónak. Ezt az Európai Unió alapelvei is rögzítik, de sajnos, bár létezik egy nyelvi charta, ezt nem tartják tiszteletben, pedig tiszteletben kell tartani. És úgy véljük, hogy egy ilyen ajánlásra szükség van” – jelentette ki a képviselő.