Nagyváradon az első világháború előtt a Szent István-napi ünnepségeket a kor hagyományainak megfelelően tartották meg.
A tisztelgés évtizedeken át elsősorban abból állt, hogy a székesegyházban ünnepi misét tartottak, amelyen rendszerint jelen voltak a hatóságok vezetői és nagyszámú közönség. A középületeket és sok magánházat fellobogózták.

Forrás: Képes Vasárnap, 1942. május
Fotó: archív
Az 1898-as nagyváradi ünnepségről a Tiszántúl című lap is részletesen beszámolt. A tudósítás szerint
Az első számú székesegyházban Schlauch Lőrinc bíboros, püspök celebrált ünnepi szentmisét, az ünnepi szentbeszédet pedig Vucskics Gyula plébános mondta. A szónok Szent István életét és személyiségét állította a hívek elé, beszédét pedig erősen hazafias szellem jellemezte.
Az istentiszteleten a korabeli városi és megyei vezetők is részt vettek, többen díszmagyarban jelentek meg. Különösen nagy elismerést váltott ki, hogy a szertartásra egy fél zászlóalj honvédség vonult ki teljes díszben, zászlóval,
A tudósítás szerint megható jelenet volt az is, amikor a bíboros távozásakor egy három-négy éves kislány élő virágcsokrot nyújtott át neki.

Forrás: Képes Vasárnap, 1942. május
Fotó: archív
Amikor a Szent Jobb Nagyváradra érkezett
Az elkövetkező években hasonló beszámolók jelentek meg a nagyváradi lapokban. Az első világháború után azonban, amikor Bihar megye és Nagyvárad Romániához került,
Ebben csak Észak-Erdély Magyarországhoz történő visszacsatolása hozott változást. Az 1938-ban elfogadott törvény, amely augusztus 20-át magyar állami ünneppé nyilvánította, új lendületet adott a Szent István-kultusznak. Még abban az évben országjáró körútra indult a Szent Jobb, amelyet 1939-ben a visszacsatolt Felvidékre és Kárpátaljára is elvittek.
Észak-Erdély visszacsatolása után, 1942-ben Nagyváradra is eljutott az ereklye. A május 3. és 10. között megrendezett Szent László-ünnepi hét egyik legfontosabb eseménye éppen a Szent Jobb érkezése volt.
Az ereklye 1942. május 3-án érkezett meg Nagyváradra az Aranyvonaton, amely Biharpüspöki irányából a nagyváradi Hadapródiskoláig haladt. Az Aranyvonaton utazott Serédi Jusztinián hercegprímás is.
Az eseménynek országos jelentősége volt: a magyarországi és a helyi lapok részletesen beszámoltak róla, filmfelvétel is készült, sőt a rádió is közvetítette az eseményt. A Szent István-kultusz e kiemelkedő pillanata hosszú évekre megmaradt a váradiak emlékezetében.

Forrás: Képes Vasárnap, 1942. május
Fotó: archív
A kommunizmus évtizedeiben eltűnt az ünnep
Szükség is volt erre az emlékezetre, hiszen a második világháború után, a romániai kommunizmus évtizedeiben ismét elképzelhetetlen volt a magyar nemzeti ünnepek nyilvános megtartása. Szent Istvánról és a magyar államalapításról legfeljebb családi körben vagy szűk közösségekben lehetett beszélni.
A diktatúra bukása után sem éledt fel azonnal Nagyváradon és a határ menti régióban a Szent István-kultusz. Váradon ennek egyik oka az lehetett, hogy a helyi magyar közösség elsősorban a városhoz sokkal szorosabban kötődő Szent László-kultusz újjáélesztésén dolgozott.
A Szent István-kultusz, és ezzel együtt a magyar államalapítás ünnepének újbóli meghonosítására így még közel két évtizedet kellett várni. Bár időnként kisebb megemlékezéseket már korábban is tartottak, ezek még nem teremtették meg egy nagyszabású ünnep hagyományát.

Forrás: Képes Vasárnap, 1942. május
Fotó: archív
Kis lépésekben tért vissza
A rendszerváltás utáni időszak egyik korai példája 1996-ban, a millecentenárium évében volt, amikor Nagyváradon is megemlékeztek Szent István királyról. Augusztus 18-án a Vártemplomban tartottak szentmisét, amelyen Kiss Albert kerületi esperes, váradolaszi plébános celebrált, majd a Vácról érkezett Nemes György piarista atya mondott szentbeszédet.
A szónok szerint az államalapító király olyan erős és szilárd nemzetet teremtett, amely képes volt megvédeni magát a belső viszályoktól és a külső ellenségtől is. Az ünnepi szertartást a kórus Szent Istvánt köszöntő éneke zárta.

Forrás: Képes Krónika, 1942. május 7.
Fotó: archív
A virágkocsikon keresztül tért vissza
A Szent István-nap fokozatos visszatérésének sajátos útja volt Nagyváradon. Először inkább a kisebb Bihar megyei városokban és községekben, az augusztus 20-a környékén szervezett nyári rendezvényeken jelent meg utalás a magyar államalapításra és Szent Istvánra.
Korábban írtuk
Nagyváradon pedig, mondhatni, kerülőúton került vissza a köztudatba az ünnep. A Debreceni Virágkarneválhoz kapcsolódva, az Ablak Európára című rendezvény keretében egy nappal az augusztus 20-i debreceni felvonulás után virágkocsikat hoztak át a városba.
Az üzenetet különösen erősíti, hogy évről évre a Szent Koronát ábrázoló virágkompozíció is megérkezik Nagyváradra. Az augusztus 20-i program azóta a kenyérszenteléssel is kiegészült, a virágkocsikat pedig már nemcsak Nagyváradon, hanem Bihar megye több településén is bemutatják.

