A lelkipásztor hangsúlyozta, hogy az emberi igazságszolgáltatás kétezer éve változatlanul a hatalom és a nép kegyét keresi, nem pedig az abszolút igazságot. A koncepciós eljárások áldozatai és az Istenben hívő emberek számára azonban mindig nyitva áll a legfelsőbb fórum, és ez Pál apostol fellebbezésének első üzenete:

A prédikáció kiemelte, hogy Pál apostol bátor volt, és ez a bátorság Krisztus megváltásából fakadt. A perbe fogott lelkészek – köztük a halálra ítélt Sass Kálmán és Balaskó Vilmos – azért nem féltek, mert tudták, hogy Krisztusban szabadok és tiszták. De a prédikátor figyelmeztetett: „Fellebbezni Istenhez egyedül csak Krisztusban lehet.”

Ugyanakkor a fellebbezés emberi, keresztényi kötelesség is, mert mint Visky István nyomatékosította: a fellebbezés elmaradása, a hallgatás és a belenyugvás bűn, amint azt a korabeli egyházi vezetés pasztorális passzivitása is mutatta. A mostani emlékezés is maga a cselekvő fellebbezés:

A prédikációt követően Pető Dalma nagyváradi önkormányzati képviselő mondott beszédet, az áldozatok emberi oldalát és a jelen nemzedékek felelősségét helyezve a középpontba. Emlékeztetett arra, hogy a koncepciós per eljárás 31 egyéni sorsot és családot tört derékba. Hangsúlyozta, hogy a jelenkor embere számára a megemlékezés nem csupán a múltról szól, hanem arról is, miként élünk a ma megadott szabadsággal:

A képviselő rámutatott: egy közösség ereje abban rejlik, miként őrzi a múltját. Az emlékek ápolása nem a sebek felelevenítését szolgálja, hanem a tanulságok levonását a szabadság és az emberi méltóság védelmében. Emlékezni kötelesség, amely mindaddig élteti az áldozatokat, amíg nevüket kimondják.

Az istentiszteletet követően a megemlékezők átvonultak a templom szomszédságában álló kultúrházba, ahol annak idején maga a koncepciós per zajlott, a jelenlévők elhelyezték a kegyelet koszorúit.