János Piroska
Mágikus időpontban, Ady Endre születésének 145. évfordulóján, mágikus helyszínen, a Léda-házban – ezzel a felütéssel hirdették meg a helyszín korlátozott befogadóképessége miatt csak az online térben azt az előadást, amelynek kedd este lehetett részese a nagyváradi közönség. Az este hét órától kezdődött vendégelőadás különlegességét fokozta, hogy az érkezőket pezsgővel fogadták, az előadást követően pedig a Dubovan-borászat borait kóstolhatták meg a jelenlevők. A mintegy hetven perces felolvasószínházi előadás három szereplője (Ady – Bárnai Péter, Léda – Pokorny Lia, narrátor – Surányi András) a halhatatlan páros szenvedéllyel, idillel, szakításokkal, „egymás húsába való beletépéssel”, a Nagyvárad–Párizs tengelyen, riviérai kiruccanásokkal tarkított kilenc évébe nyújtott betekintést. Az esten részletek hangzottak el az Ady és Léda közötti levelezésből, Ady egy-egy Párizsban született tárcájából, de olyan versek is helyet kaptak, mint például a Könnyek asszonya, a Szeretném, ha szeretnének, és természetesen az Elbocsátó szép üzenet is. A közel egy évtizedes viharos kapcsolat alatt számos kötete jelent meg Adynak, a narrátor mintegy az előadás sarokköveiként időről időre emlékeztetett is ezekre, rámutatva: azt az Adyt, akit ma ismerünk, részben Lédának köszönhetjük.
Ezt erősítették meg az előadás utáni beszélgetésen is, melyen részt vett a darab írója és rendezője, Szederkényi Olga, illetve Surányi András társrendező-narrátor. Őket és a színművészeket Szűcs László, az Újvárad folyóirat főszerkesztője kérdezte. Szederkényi Olga számára a középiskolában Ady volt az első költő, akit értett – hangzott el a beszélgetés során, amelyen kiderült: a rendező dokumentumfilmesként tervezte az Ady–Léda kapcsolat megfilmesítését „dokufikció” formájában, anyagi források híján viszont egy felolvasószínházi előadás született meg végül, amely létrejöttének kutatómunkájában fontos szerepet játszott többek között Péter I. Zoltán Ady-monográfiája, Bölöni György Az igazi Ady című kötete, vagy a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) őrzött Ady–Léda levelezések. Bár sokan szétválasztják az életművet az életrajztól, az életrajzi adatok ismerete gazdagabbá teheti az alkotások megértését – volt egybehangzó véleménye a megkérdezetteknek. Az előadást eddig – a világjárvány miatt megszakításokkal – csak Budapesten játszották, Várad volt az első határon túli állomás – derült ki a beszélgetésen, amelyen a közönség olyan érdekességet is megtudhatott, mint hogy a háttérbe szoruló Dodó (Diósy Ödön) nyughelye a Rulikowski-temető Ferențiu-kápolnájának közelében található.
A program a nagyváradi Szigligeti Színház és a Szépírók Társasága támogatásával jött létre.
