A műemlékjelző-táblák szövegének kiegészítését javasolja a nagyváradi vezető rabbi
A műemlékjelző-táblák szövegének kiegészítését javasolja a nagyváradi vezető rabbi

Fotó: Nagyváradi Görögkatolikus Püspökség/Eugen Ivut

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

A holokauszt áldozataira emlékeztek január 28-án, szerda délután a Városháza utcai Zsidó Történeti Múzeumban a Nagyváradi Zsidó Hitközség, a Zsidó Kulturális Központ (JCC), a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége és az Oradea Heritage szervezésében.

Az egybegyűlteket Robert Schorr, a Zsidó Kulturális Központ (JCC) vezetője köszöntötte. Arra hívta fel a figyelmet: az ENSZ közgyűlése 2005. november 1-jei határozatával január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította, mivel a Vörös Hadsereg 1945-ben ezen a napon szabadította fel az auschwitzi koncentrációs tábort.

Hangsúlyozta: soha sem szabad elfelejteni a szörnyűségeket, mert ha megfeledkeznénk, akkor ez volna az első lépés ahhoz, hogy megismételje önmagát a történelem.

Ezután a menórának a holokauszt hatmillió áldozatát szimbolizáló hat gyertyáját gyújtotta meg egy-egy személyiség: Florin Birta polgármester, Emilian Pavel alprefektus, Böcskei László római katolikus megyés püspök, Virgil Bercea görögkatolikus főpásztor, Lakatos János roma pártelnök és Kincses Katalin váradi holokauszttúlélő. Eközben Ioana Dascălu, a Nagyváradi Állami Filharmónia hegedűművésze játszott a hangszerén.

Fotó: Nagyváradi Görögkatolikus Püspökség/Eugen Ivut

Az elhunytakért Rézműves Róbert kántor imádkozott. Dr. Asher Ehrenfeld vezető rabbi a háromgenerációs emlékezés fontosságáról beszélt, arról, hogy a zsidó hagyományban az emlékezés alapvető vallási és erkölcsi kötelesség, amely a múlt, az ősök és az isteni cselekedetek megőrzésére szólít fel. Ezért nem csupán nosztalgia, hanem az identitás és a hit megőrzésének eszköze, a holokauszt emlékezete esetében pedig lényeges a tanúságok levonása és a jövő nemzedékeinek oktatása a tragédiáról.

Fotó: Nagyváradi Görögkatolikus Püspökség/Eugen Ivut

A rabbi ugyanakkor megjegyezte: bár Várad a fejlődése és a kultúrája szempontjából egyaránt sokat köszönhet a zsidóságnak, a műemlékjelző-táblákon még sincs feltüntetve az, hogy a tulajdonos/ megrendelő/tervező zsidó származású.

Fotó: Nagyváradi Görögkatolikus Püspökség/Eugen Ivut

Idézet
Ha más nem, legalább az legyen odaírva, hogy az illető Auschwitzban halt meg,

– kérte a kétszáz évre visszamenőleg nagyváradi felmenőkkel rendelkező Asher Ehrenfeld.

A nagyváradi kis és nagy gettó felállításáról, illetve a deportálásokról dr. Raluca Lazarovici Vereș, a Ratio et Revelatio Kiadó alapítója tartott egy rövid előadást. A megemlékezés Alexandrina Chelu-Schorr (ének) és Florian Chelu Madeva (gitár) fellépésével ért véget.

Fotó: Nagyváradi Görögkatolikus Püspökség/Eugen Ivut

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben