– jelentette ki a tárcavezető.

Arról is beszélt Daniel David, hogy a világhálóhoz való széles körű hozzáférés sajnos azt is eredményezte, hogy a köz- és felsőfokú oktatásra provokatív jelleggel káros alternatívát kínáló közösségek jelentek meg, melyek megkérdőjelezik a folyamatos tanulásra és ismeretszerzésre támaszkodó tudásfelhalmozást. Ha pedig erre nem figyelünk oda kellőképpen,

melyekre ugyan az emberek kíváncsisággal tekintenek, de közben azon közösségek és intézmények felé fordulnak, ahol nem fektetnek különösebb hangsúlyt a folyamatos tanulásra és ismeretszerzésre, így végül eljuthatunk oda, hogy összeomlik a tudásalapú társadalom.

– fogalmazott a miniszter.

Hozzátette: egy modern társadalomban azonban nemcsak tudást kell közvetíteni és átadni, hanem azt is meg kell tanítani, el kell magyarázni, hogy miként lehet a tudás birtokába jutni, és miért igaz valami, mert máskülönben elveszítjük a pszeudotudományokkal vívott csatánkat.

– zárta szavait Daniel David.

Maruzsa Zoltán, a magyarországi belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkára a felszólalásában azon meggyőződésének adott hangot: mindenki érzi, hogy a klasszikus iskolát át kell alakítani, de a „hogyanra” nincs egy jó válasz.

Világos, hogy emiatt érdemes csökkenteni a magolást, de az is tény, hogy ismeretek és információk nélkül bizony a kompetenciafejlesztésnek nincs meg az alapja. Egészen bizonyos az is, hogy javítani kell az oktatás eredményességét mindenhol. A tanárok átlagéletkora nő, és az utánpótlásért meg kell küzdeni, mert a fiatalok nem mindig törekednek arra, hogy a pedagógusi életpályát válasszák. Át kell alakítani a tankönyveket, a pedagógiai programokat, digitalizálni, korszerűsíteni az oktatási rendszert, és azzal is szembe kell nézzünk, hogy a szülők kevésbé nevelik a gyermekeiket mint tették ezt néhány évtizeddel ezelőtt.

A diákok figyelme, motiváltsága is megváltozott, de erre sincs egységes recept. Megjelent a mesterséges intelligencia, mely sokak szerint az egész oktatási rendszert a feje tetejére állítja majd. Ugyanakkor a tanszabadság, a szabad iskolaválasztás és az iskolai szegregáció dilemmáit, az ebből fakadó vitákat sem tudjuk egyértelműen lezárni, és mindenkinek megnyugtató választ adni. A reformokat pedig nem mindig kell feltétlenül felülről várni, sorolta a teendőket Maruzsa Zoltán.

Az államtitkár azt is kiemelte, hogy

– fogalmazott Maruzsa Zoltán.

A további együttműködés reményében az államtitkár végül azt kérte Daniel Davidtól, hogy vigyázzon a romániai magyar oktatási intézményrendszerre és támogassa ezeket.

A pedagógusgála alkalmából kiosztott elismerések

• pályakezdő pedagógus díjat kapott Hadi Kata érseléndi tanítónő,
• szakmai díjat Bondár Piroska tanárnő (margittai Horváth János Elméleti Líceum),
• életműdíjat Holczman Ilona Margit tanárnő (székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum)

Pedagógus szolgálati emlékérmet vehetett át

• Buzás Éva Aurélia tanárnő (Horváth János Líceum),
• Zalder Éva tanárnő (nagyváradi Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum),
• Balázsi Emma Gyöngyi tanítónő (Horváth János Líceum),
• Zahu Valéria tanítónő (nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskola)
• Nyíri Elza tanítónő (kiskereki Bocskai István Általános Iskola).

Ezüstgyopár díjban részesült

• Oláh Andrea igazgatónő (Bonitas Magyar Speciális Oktatási Központ),
• Nagy Gabriella igazgatónő (Horváth János Líceum)
• Mészár Julianna tanárnő (nagyszalontai arany János Elméleti Líceum).

Tehetséggondozás anyanyelven kiválósági díjnak örvendhetett Bogdán Károly tanár (nagyváradi Ady Endre Líceum), kiválósági pedagógus díjnak pedig Csillag Piroska (hegyközszentmiklósi Toldy Általános Iskola).

A diákokról sem feledkeztek meg: a Mákvirág-díj ezüst fokozatát érdemelte ki Kele Bíborka, illetve bronz fokozatát Kendi Dominik, mindketten a nagyváradi Mihai Eminescu Főgimnázium tanulói.

Az ünnepség utolsó mozzanataként tizenhárom Bihar megyei pedagógusigazolványt adtak át az érintetteknek.