Pap István 

Az idő és a gyorsaság megkerülhetetlen tényezővé vált az infrastrukturális projektek megvalósításakor. Ebben a tekintetben Románia negatív példaként szolgálhat, elég ha csak az észak-erdélyi autópályára gondolunk, melynek megvalósítása 2004-ben kezdődött, és még ma is meszsze van a befejezéstől. A hatékonyságra és gyorsaságra kényszerít az Európai Helyreállítási Terv is, melyből Romániának 12,7 milliárd euró juthat infrastrukturális projektek megvalósítására, de ehhez két feltételnek teljesülnie kell: a kivitelezési szerződések 2023-ig legyenek megkötve és a projektek 2026-ig befejeződjenek, máskülönben elvész az adott projektre lehívott támogatás. Ez utóbbi veszélyt elkerülendő a kormány március 18-án rendeletben módosított nem kevesebb mint hat törvényt: a 2016/98. számú közbeszerzési törvényt, a 2016/99. számú, az ágazati közbeszerzéseket szabályozó törvényt, a közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslatokról szóló 2016/101. számú jogszabályt, az 1996/107. számú vízügyi törvényt, a munkálatok engedélyeztetésére vonatkozó 1991/50. számú törvényt és az építkezések minőségére vonatkozó 1995/10. számú törvényt. A törvénymódosítás kapcsán Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter elmondta, hogy eddig az egy-egy projektre szánt idő nyolcvan százaléka a bürokráciával ment el, de a március 21-én életbe lépett módosításoknak köszönhetően felgyorsul a beruházások megvalósítása, ugyanis kiiktattak egy sor olyan szabályozást a projekteknek mind a tendereztetési, mind az engedélyeztetési, mind pedig a megvalósítási fázisából, amelyek eddig hátráltatták, vagy egyenesen blokkolták a beruházások megvalósítását.  

Gyorsabb licitációk 

A módosítások egyik fontos pozitív hozadéka lehet az, hogy lerövidül a közbeszerzési eljárások időszaka. A munkálatokat megrendelő és leszerződő hatóságnak lehetősége lesz ugyanis arra, hogy szerződést bontson a kivitelezővel, ha az a saját hibájából nem tudja teljesíteni a szerződésben vállalt kötelezettségeit, ugyanakkor a megrendelő nem kell új tendert kiírjon, hanem közvetlen tárgyalásokba bocsátkozhat más kivitelezőkkel arról, hogy vegyék át a szerződést. Ezzel akár két-három évet is meg lehet spórolni, mert nem kell minduntalan új közbeszerzési eljárást kiírni ugyanarra a projektre. További garanciát jelent a megrendelő hatóságnak az, hogy a tenderen nyertes cégek kötelesek lesznek még a szerződés aláírása előtt különböző dokumentumokat benyújtani például arról, hogy nincs tartozásuk az állam felé, nem követtek el a múltban szakmai kötelességszegést stb. Mostanáig csak egy nyilatkozatot kellett benyújtaniuk arról, hogy nincsenek problémáik, a kért dokumentumokat pedig bármikor benyújthatták, erre nem adott határidőt a törvény. Továbbá a vállalkozások csak a bankok és biztosítótársaságok által kibocsátott pályázati garanciákat nyújthatnak be, a nem pénzügyi vállalkozások garanciáit nem fogadják el, mert azok nem tudnak nagy veszteségeket fedezni. A cégek számára kedvező változás az, hogy az eddigi öt nap helyett tizenöt napon belül kell benyújtani a jóteljesítési garanciát. 

A trükközés ellen 

A módosításokkal a kormány igyekszik kiszűrni azt a trükközést, amellyel a közbeszerzési eljárásokon részt vevő cégek meglehetős gyakorisággal szoktak élni, tudniillik, hogy jóval áron aluli ajánlatukkal megnyerik a tendert, de a munkálat elnyerése után a költségvetés növelését kérik általában előre nem látható kiadásokra hivatkozva. A módosítás értelmében abban az esetben, ha a vállalkozás a kiírás becsült költségvetésének kevesebb mint nyolcvan százalékáért vállalná el a munkálatot, akkor a megrendelő hatóság további pontosításokat kérhet az ajánlattevőtől, hogy kiderüljön, mire alapozza árajánlatát, így még a szerződéskötés előtt kiszűrhetők lesznek az esetleges trükközések. A tenderek ellen fellebbező cégek pedig jobban meg kell gondolják a jövőben azt, hogy óvást nyújtsanak-e be a közbeszerzési eljárás eredménye ellen, ugyanis a befizetett kauciót nem kapják vissza, ha a fellebbezésüket elutasítják. A beruházások kivitelezését is fel akarják gyorsítani, méghozzá úgy, hogy a megrendelő hatóság háromhavonta adhat ki a munkálatok állására vonatkozó ideiglenes igazolásokat. Ha a vállalkozó a kivitelezési ütemterv szerint halad a munkálatokkal, akkor a megrendelő időközi átadás-átvételi dokumentumot állíthat ki, és kifizetheti az addig elvégzett munkát. Ugyanakkor a vállalkozó negatív értesítést is kaphat, ami azt jelenti, hogy nem vehet részt más közbeszerzési eljárásokon, sőt, akár szerződést is lehet bontani vele, és oda lehet ítélni a munkát a liciten részt vevő másik cégnek. Mindeddig nem lehetett szerződést bontani azokkal, akik nem tartották a kivitelezési ütemtervet. Az is kedvezőnek tűnő módosítás, hogy ezek után nem minimum évente, hanem már fél év után ki lehet igazítani a szerződésben szereplő árakat, ami mind a megrendelő, mind pedig a kivitelező számára hasznos. Az időtényező sarkalatos kérdés, hiszen minél kevesebb idő alatt készül el egy infrastrukturális munkálat, annál kevesebb lesz a költség is, mert nem növekednek annyira a nyersanyagárak, továbbá minél hamarabb befejeződik egy munkálat, a kivitelező annál hamarabb visszakapja a jóteljesítési garanciát.  

Kisajátítások 

Szintén az infrastrukturális beruházások felgyorsítása érdekében egyszerűsítette a 26. számú sürgősségi kormányrendelet a kisajátítási és engedélyeztetési eljárásokat. Az állami tulajdonban lévő területeket bármelyik intézmény kezelésébe át lehet ruházni, amelyik infrastrukturális projektet tervezett arra a területre. A munkálatok engedélyeztetésére tíz, az építkezési engedélyek kiadására tizenöt naptári nap áll rendelkezésre. Az illetékes engedélyeztető intézmények csak egyszer fogalmazhatnak meg észrevételeket, és azt követően, hogy a megrendelő meghozza az észrevételek által kért szükséges intézkedéseket, az engedélyeztető hatóságok több kifogást már nem emelhetnek, és az engedélyeket öt napon belül ki kell adniuk, ellenkező esetben úgy lehet tekinteni, hogy az engedélyt hallgatólagosan megkapta a projekt.