János Piroska

A Léda-házban megszervezett irodalmi esten a költővel Kemenes Henriette és Szűcs László beszélgetett. Halmosi Sándor Szatmárnémetiben született és érettségizett, tizenhat évig Németországban élt, jelenleg Budapesten lakik.  Irodalmi és kulturális egyesületek alapítója, szalonok, műhelyek szervezője, a Magyar PEN Club (Budapest) és az Európai Tudományos, Művészeti és Irodalmi Akadémia (EASAL, Párizs) rendes tagja. 2021-től a World Poetry Movement nemzetközi költészeti mozgalom magyarországi koordinátora. Nagyváradon 16 évvel ezelőtt volt utoljára irodalmi estje, a szerdai rendezvényen a Körös-parti városhoz illően két, szecessziós építészettel kapcsolatos versét olvasta fel felvezetésként – nem véletlenül, ugyanis elmondása szerint az építészet, pontosabban a Bauhaus stílusa tükrözi vissza mindazt, ami a költészet jegyeit jellemzi: a tiszta struktúrák, sok fény, az ornamentika, a mellébeszélés teljes hiánya. Mint kiderült, maga is egy különleges épületben él Budapesten, a Hadik-házban, fölötte Csontváry Kosztka Tivadar műterme található, ám nem ez az egy kapcsolata van a híres festővel. Apokrif trilógiájának második kötete ugyanis a Neretva címet viseli, a Csontváry által megfestett mostari híd alatt hömpölygő folyó nevét. A trilógia első kötete, a Napszálkák, 2020-ban látott napvilágot és egy hét alatt született meg, azonban nem trilógiának készült – hangzott el a beszélgetés során. A Neretva sötétségéből a trilógia zárókötete, a Katharok vezet ki, mely idén jelent meg.
A beszélgetés során szó volt a szerző által 2020-ban kiadott irodalmi kiáltványról, a Kiáltó szó a tiszta irodalomért írásról, mely jelenleg is elérhető a Drót alkotói portálon (adrot.hu), és amelyben általánosan – vagyis nem csak magyar vonatkozásban – ír a szellemi válságról, amelyben a szerző elmondása szerint kiemelt szerepe van az írástudók felelősségének. Rámutatott: a fotel kényelmességéből nem lehet megváltani a világot, sem önmagunkat. „Évszázadok óta harcolunk a jólétért. Minél kényelmesebben és jobban élünk, annál inkább veszítjük el a kapcsolatot a saját lelkünkkel és fordulunk ki önmagunkból. Azt, hogy hol kell megállni, azt pontosan a lélek és a költészet mutatja meg, hiszen a kettő összefügg. A költészet a társadalom lakmuszpapírja” – fogalmazott Halmosi Sándor, aki fontosnak tartja egymás, a különböző nemzetek irodalmának megismerését, elmondása szerint az írók feladata hidakat építeni.
A helyszínen meg lehetett vásárolni a szerző köteteit, aki dedikált is.