A tábor célja túlmutatott a puszta sportoláson: a szervezők egy olyan élménydús, közösségformáló programot álmodtak meg, amelyben a gyerekek nemcsak saját határaikat ismerhetik meg és léphetik át, hanem új barátságokat is köthetnek, miközben megtapasztalják a közös munka és az együtt töltött idő örömét.

A résztvevők többféle háttérből érkeztek, gyermekotthonokból, egyszülős családokból, valamint két nagyváradi iskolából – köztük a Szacsvay Imre Általános Iskolából. A 12–16 éves fiatalokat szakemberek – sportpedagógusok és úszásoktatók – segítették abban, hogy a tábor végére ne csupán fizikailag, de mentálisan is megerősödve térhessenek haza.

A három fő sportág – úszás, hegyi túra (mászás) és futás – nem véletlenül került a középpontba. Ezek mindegyike komplex kihívást jelent a fejlődő szervezet számára, ugyanakkor a természethez való kapcsolódás élményét is magában hordozza. A reggeli futások friss hegyi levegőn zajlottak, a medencés edzések során a vízbiztonság és az úszástechnika fejlesztése állt a fókuszban, míg a hegyre való feljutás közös erőfeszítést, összetartást és nem utolsósorban komoly állóképességet kívánt meg.

A tábor csúcspontját a zárónapon megrendezett háromtusa sportvetélkedő jelentette, amelyet Bakó Annamária irányított, és vezényelt le nagy szakmai hozzáértéssel. A fiatalok itt adtak számot mindarról, amit a napok során tanultak. A sporteseményt komoly felkészülés előzte meg, amely során mindenki megtalálhatta a maga erősségét – volt, aki a futásban jeleskedett, más az úszásban, megint más a hegyi terepen mutatta meg kitartását.

A megmérettetés végén nem maradt el a jól megérdemelt elismerés sem. Kupákkal, érmekkel, oklevelekkel és egyéb díjakkal térhettek haza a legeredményesebbek. Az első három helyezést a következő csoportok szerezték meg: Mindig Együtt Alapítvány, Félix Gyermekotthon és a Szacsvay Imre Általános Iskola.

Közösségformáló erő a sporton keresztül

A sporttábor megszervezéséhez a Communitas Alapítvány sport szaktestülete által nyújtott támogatás kulcsfontosságú volt ahhoz, hogy a program ilyen színvonalon valósulhasson meg.

A tábort szervezők szerint a sport nem csupán testi nevelés, hanem szociális, érzelmi és közösségépítő eszköz is. Ezt a szemléletet tükrözte minden pillanata a tábori életnek: a reggeli közös bemelegítésektől kezdve a játékos délutánokon át az esti beszélgetésekig. Az együtt megélt nehézségek, a verseny izgalma, a siker íze és a kudarcok feldolgozása mind hozzájárultak ahhoz, hogy a gyerekek valódi csapattá kovácsolódjanak. A különböző háttérrel érkező fiatalok megtapasztalhatták, hogy a sportban nincsenek előítéletek, csak közös célok és együtt elért eredmények.

A Jád-völgye és a panzió környezete ideális helyszínnek bizonyult a sporttábor megrendezésére. A kristálytiszta levegő, a csendes hegyek és az erdők közelsége olyan atmoszférát teremtett, amely nemcsak a testet, de a lelket is feltöltötte. A természet közelsége segített abban, hogy a fiatalok kiszakadjanak a városi zajból, a mindennapi gondok közül, és újra felfedezzék a mozgás örömét – önmagukért. A Háromtusa sporttábor jóval több volt, mint egy egyszerű sportesemény. Egy különleges esemény, amelynek során gyerekek és fiatalok tanultak egymásról, önmagukról és a természetről, amiről Kincse Gréte tanárnő mesélt a gyerekeknek. Olyan élmények születtek, amelyek hosszú távon is hatással lehetnek rájuk: megerősíthetik önértékelésüket, segíthetik a társas kapcsolataik kialakítását, és talán egy életre megszerettetik velük a mozgást.

A szervezők szándéka, hogy a jövőben is megrendezésre kerülhessen hasonló esemény, hiszen az igény és az eredményesség egyértelmű: a gyermekek fejlődtek, nyitottabbá váltak, és újra megtapasztalták, milyen jó dolog egy közösséghez tartozni.