Bihari Napló
Húsvét vigíliájának ünnepe Nagyváradon
Húsvét vigíliája 21 órakor tűzszenteléssel kezdődött a nagyváradi székesegyház előtti téren. Az ünnepi szentmisét, amelynek fontos része a vízszentelés és a keresztségi ígéretek megújítása, Böcskei László megyés püspök celebrálta. A szertartás végén feltámadási körmenetet tartottak és megáldották a húsvéti eledeleket.

Ciucur Losonczi Antonius

Húsvét ünnepe a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból, s ezzel minden embert megváltott bűneitől, és mindenkit meghívott az örök életre. Miután bűnbánatban végigjárták a nagyböjt idejét és átélték a nagyhét megrendítő eseményeit, a váradi római katolikus hívek is nagyszombaton este elérkeztek húsvét vigíliájának a megünnepléséhez, a virrasztáshoz, mely az egyházi liturgia csúcspontját jelenti. Az előírásoknak megfelelően, ezt a virrasztást nagyszombat este naplemente után lehet megkezdeni és húsvétvasárnap reggel a napfelkelte előtt be kell fejezni. Erre, a felépítésében és tartalmában gazdag, szimbólumokkal telített szertartásra, illetve a szentmisére több időt szánnak, mint általában a liturgikus ünnepléseikre, hiszen a legszentebb éjszaka a feltámadáshoz vezet, mely életünkben a nagy átvonulást jelenti, és valósítja meg a sötétségből a világosságba.

 

A szertartás tűzszenteléssel kezdődött a székesegyház előtt, majd ünnepélyesen bevitték a húsvéti gyertyát az egyházmegye főtemplomába, ahol felcsendült az exsultet. Az igeliturgiában több ószövetségi olvasmány által idézték fel Isten jóságát, mellyel próbára tette Ábrahámot, kivezette a választott népet az egyiptomi fogságból, és megígérte az újjáteremtést. Majd az újszövetségi szentleckét és a húsvéti evangéliumot hallgatták meg a jelenlevők, elmélyítve magukban az Úr csodálatos tetteit.

 

Elmélkedésében Fodor József általános helynök úgy fogalmazott: „ujjongó lélekkel engedjük, hogy Krisztus fénye és világossága beragyogja mindennapjainkat, egész életünket, ne csak ezt az éjszakát”. Kijelentette: ezúttal megszegi a teológián tanult szabályokat, vagyis nem tartja be azt, hogy egy prédikációnak legyen eleje, közepe és vége, hanem az éjszakában belekiabálja a csendbe: ujjongjunk, alleluja, glória, mert feltámadott! Áldott ez az éj, mert frigyre lép a föld és a menny, zúgjon ezért a hálaének!

 

A homília után következett a vízszentelés szertartása és az ünneplők megújították keresztségi fogadásukat. A szentmise ezután folytatódott az eucharisztia liturgiájával. A szentáldozás után elvégezték a Szent Sírnál a feltámadási szertartást. A feltámadási körmenet után Pék Sándor esperes-plébános szentelte meg az eledeleket, majd Böcskei László megyés püspök mondott köszönetet azért, hogy szépen, együtt hangolódtak rá Krisztus feltámadásának misztériumára, azt kérve, hogy a kapott örömöt vigyük el másoknak is.

 

A szertartáson szokás szerint jelen volt Virgil Bercea görögkatolikus püspök is. Külön örömre adott okot, hogy dr. Kristófi János Zsigmond karnagy, orgonista ismét a karzaton levő - immár felújított - nagyorgonát szólaltathatta meg.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben