Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia ajánlása szerint az iskolatáska tömege nem haladhatja meg a gyermek testsúlyának 15 százalékát, és fontos az is, hogy a hátizsákot ne fél vállon, hanem mindkét vállpántot használva hordják.
Ez egy 20 kilogrammos kisgyermek esetében legfeljebb 3 kilogrammos, 30 kilogrammos testsúlynál 4,5 kilogrammos, egy 40 kilogrammos gyermeknél pedig 6 kilogrammos táskát jelent. A szülőknek ezért érdemes időnként a teljesen megpakolt iskolatáskát is mérlegre tenniük, és ellenőrizniük, hogy nincs-e benne olyan könyv, füzet vagy más tárgy, amelyet a gyermek feleslegesen hord magával.
A túlterhelés nemcsak kellemetlenséget jelenthet, hanem fáradtsággal, hátfájással, illetve a testtartás és a járás megváltozásával is összefügghet. Egy 237 diákkal végzett kutatás résztvevőinek 79,1 százaléka nehéznek érezte az iskolatáskáját, 65,7 százalékuk fáradtságról, 46,1 százalékuk pedig hátfájásról számolt be.
A vizsgálat ugyanakkor arra is rámutatott, hogy nem kizárólag a kilogrammok számítanak, a fájdalom jelentkezésével a táska hordásának időtartama és a fáradtság mértéke szorosabb összefüggést mutatott, mint önmagában a cipelt súly. A kisebb gyermekek különösen érzékenyek lehetnek a terhelésre, a 7–10 éves korosztálynál már a testsúly mintegy 15 százalékának megfelelő teher mellett is mérhető változásokat figyeltek meg a járásban és a stabilitásban.
A serdülők hát-, nyak- és vállfájdalmának hátterében ezzel szemben többféle tényező állhat, egy másik kutatásban például a pszichoszomatikus tényezők erősebb összefüggést mutattak a panaszokkal, mint a hátizsák súlya.
Vissza kell állítani az alvási ritmust
A tanévkezdés másik fontos kérdése az alvás, hiszen a vakáció alatt sok gyermek később fekszik le és később is kel fel, az iskola kezdetével azonban egyik napról a másikra ismét korai ébredésre van szükség. A hirtelen váltás az első napokban fokozhatja a fáradtságot, ingerlékenységet és a koncentrációs nehézségeket, ezért célszerű már az iskolakezdés előtt fokozatosan közelíteni a lefekvés és az ébredés időpontját a tanítási napokon megszokotthoz.
Ha a gyermeknek a vakáció alatt jelentősen eltolódott a napirendje, a korai kelés mellett az első iskolai napokon kevesebb alvás gyűlhet össze, ami fáradtabbá, ingerlékenyebbé teheti, és nehezebben tud huzamosabb ideig figyelni az órákon. Éppen ezért az alvási rend visszaállítása az iskolakezdésre való felkészülés fontos része.
A 6–12 éves gyermekeknek általában napi 9–12 óra, a 13–18 éveseknek 8–10 óra alvásra van szükségük. A serdülőknél a megfelelő alvásidő biztosítása különösen nehéz lehet, mivel a pubertás idején változik a szervezet cirkadián ritmusa, és természetes módon későbbre tolódhat az elalvás ideje, az iskolai órarend azonban továbbra is korai ébredést követel. Ha a későbbi elalváshoz korai kelés társul, könnyen lerövidülhet az éjszakai alvás, ennek következménye pedig már az iskolában jelentkezhet fáradtság és gyengébb figyelem formájában.
Az első napokban a szorongás sem szokatlan
A vakáció utáni visszatérés lelki szempontból is alkalmazkodást kíván, hiszen a kötetlenebb nyári napokat ismét korai kelés, órarend, tanulás, házi feladat és különböző elvárások váltják fel. Claudia Vîja pszichológus a Digi24-nek elmondta, az első napokban egyes gyermekek ingerlékenyebbé, fáradtabbá válhatnak, nehezebben koncentrálhatnak, de szorongás, sírás, fokozott érzékenység vagy a vakáció utáni vágyakozás is jelentkezhet.
A stressz testi panaszokat is kiválthat, így fej- vagy hasfájás is előfordulhat, ezek a reakciók azonban önmagukban még nem jelentenek problémát, sok gyermeknél a megváltozott napirendhez való alkalmazkodás velejárói, és enyhülnek, amint ismét megszokottá válik az iskolai élet.
A szakember szerint az átmenetet segítheti, ha a család nem egyik napról a másikra próbálja visszaállítani a korábbi rendet, és az első iskolai napokat sem terheli azonnal erős teljesítményelvárásokkal.
Érdemes beszélgetni a gyermekkel arról, hogyan éli meg a visszatérést, de a folyamatos kérdezgetés helyett teret kell hagyni arra is, hogy akkor mondja el félelmeit vagy bizonytalanságát, amikor szeretné. A szülő feladata nem az, hogy minden kellemetlen érzést megszüntessen, hanem hogy jelezze, a tanévkezdéshez kapcsolódó félelem, szomorúság vagy nyugtalanság előfordulhat, és ezekről nyugodtan lehet beszélni.
A család számára is újraszervezést jelent a szeptemberi visszatérés, hiszen ismét össze kell hangolni a korai kelést, az étkezéseket, a házi feladatokat és a délutáni programokat, ezért a kiszámítható napi rutin a gyermek mellett a szülők számára is megkönnyítheti az első heteket.

