Jut-e hely a kézműveseknek a nagyváradi fesztiválokon?
Jut-e hely a kézműveseknek a nagyváradi fesztiválokon?

Bonyolult jelentkezési eljárás nehezítheti a nagyváradi fesztiválokon való részvételt egy helybeli kézműves szerint

Fotó: Alexandru Nițescu

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Pázmán Ida több mint harminc éve dolgozik kézművesként Nagyváradon, a FestiFallra mégsem jutott be árusként. Szerinte a bonyolult jelentkezési eljárás, a magas részvételi költségek és a licitrendszer hátrányba hozza a népi kézműves mestereket azokkal szemben, akik a megvásárolt késztermékeket adják tovább. A Nagyvárad és a Régió Turizmusát Népszerűsítő Egyesület (APTOR) másként látja a helyzetet.

„(…) ez szomorú. Nagyon szomorú. Több mint 30 éve népi kézművesként dolgozni Nagyváradon, és mégsem kapni helyet egy éppen a saját városodban, a Visit Oradea által szervezett vásáron. Mit tegyek? Költözzek egy másik városba? Egy másik országba? Talán ott jut majd hely nekem is” – írta közösségi oldalán Pázmán Ida, miután elutasították a jelentkezését a FestiFallra.

A Bihari Naplónak nyilatkozva a kézműves mester elmondta: szeptember 20-án, a határidő utolsó napján küldte el a FestiFallra szóló jelentkezését. Szeptember 23-án e-mailben azt a választ kapta, hogy a dokumentációja teljes. Ugyanebben az üzenetben arról is tájékoztatták a jelentkezőket, hogy akiknek hiányos a dossziéjuk, szeptember 27-ig pótolhatják a hiányzó iratokat.

Nagy volt ezek után a meglepetése, amikor körülbelül két héttel később telefonon és e-mailben is arról értesítették, hogy

elutasították a jelentkezését, mert a dokumentációja mégsem volt teljes.

Pázmán Ida azt kifogásolja, hogy míg a hiányos dokumentációval jelentkezőknek szeptember 27-ig lehetőségük volt a hiánypótlásra, neki ez nem adatott meg.

Korábban írtuk

„Nem adták meg az esélyt arra, hogy kiegészítsem a dossziét”

A kézműves szerint az új városi szabályzat rendkívül terjedelmes dokumentációt követel meg, ráadásul olyan iratokat is kérnek, amelyek az ő esetében nem értelmezhetők. Egyesületen keresztül dolgozik, ezért például a kereskedelmi nyilvántartásból származó bizonyítványra nincs szüksége, más előírások pedig – mint a munkaruháról készített fénykép – szerinte inkább az ételárusokra vonatkoznak.

Idézet
„De nem is az a lényeg, hogy mi hiányzott, hanem az, hogy nem adták meg az esélyt arra, hogy kiegészítsem a dossziét. Másoknak szeptember 27-ig volt erre lehetőségük, nekem viszont azt írták, hogy teljes a dokumentációm”

– fogalmazott.

Pázmán Ida szerint a probléma túlmutat a saját esetén. Úgy látja, a helyi kézművesek egy része már eleve nem jelentkezik a nagyváradi rendezvényekre,

mert túl bonyolultnak és költségesnek tartják az eljárást.

A vásárokon a kézműveseknek ugyanúgy meg kell küzdeniük az árusítóhelyekért, mint a kereskedőknek, miközben egészen más feltételekkel dolgoznak.

Korábban írtuk

Saját tapasztalatai szerint egy háromnapos vásár részvételi költsége a kiinduló díjakkal számolva elérheti a 2500 lejt. A napi 250 lejes, áfa nélkül értendő helypénzhez jön még 500 lej a faház felállításáért, valamint az 1000 lej kaució, amelyet be kell fizetni, de ezt az összeget a rendezvény után visszafizetik, ha a bódé nem sérül meg. A helyeket ráadásul egyes rendezvényeken licittel osztják ki, így a végleges összeg ennél jóval magasabb is lehet. Pázmán Ida szerint egy karácsonyi vásáron a napi licitdíj akár a 800 lejt is elérheti.

Idézet
„Egy kereskedőnek ez nem akkora összeg, de egy kézművesnek igenis számít. Mi nem a Trendyolról rendeljük a termékeket, hanem magunk készítjük el őket, és a vásárra hónapokig készülünk”

– fogalmazott.

A helyben készített kézműves termékeknek kellene nagyobb teret biztosítani

Ez jelenti a másik komoly problémát. Mint Pázmán Ida fogalmazott, külföldön egy kézműves már fél évvel a fesztivál előtt megtudja, hogy részt fog-e venni azon az eseményen vagy sem,

hogy legyen ideje elkészíteni a termékeket.

Nagyváradon volt rá példa, hogy három nappal a rendezvény előtt kapott értesítést arról, hogy részt vehet árusként a karácsonyi vásáron. Az ilyen elképesztően szűk határidők szintén a kereskedőknek kedveznek a kézművesekkel szemben – érvelt. Mint mondta, van egy kézműveseknek járó 30 százalékos kedvezmény, de szerinte ez önmagában nem elég, mert a vásárok szervezésekor nem a legtöbbet fizető árusokat kellene előnyben részesíteni, hanem

a minőségi, helyben készített termékeknek kellene nagyobb teret biztosítani.

Példaként Szatmárnémetit említette, ahol a „szatmári termék” kezdeményezés keretében összefogják a helyi kézműveseket és termelőket, és bevonják őket a vásárokba. Szerinte Nagyváradon is hasonló, meghívásos rendszerre lenne szükség, amelyben előzetesen kiválasztják a minőségi termékeket kínáló mestereket. Elmondása szerint korábban felajánlotta az APTOR-nak, hogy díjmentesen segít ilyen vásárok megszervezésében, de az ötletét elutasították.

Korábban írtuk

Adminisztratív hiba is történhetett

Másképp látja a helyzetet Alexandru Chira, aki a cikk készültekor még az APTOR igazgatójaként nyilatkozott szerkesztőségünknek, időközben azonban lemondott tisztségéről – erről bővebben itt olvashatnak.

Chira úgy fogalmazott: nem ismeri részleteiben Pázmán Ida ügyét, ezért előbb ellenőriznie kell a dokumentációt és az elbírálás körülményeit. Nem zárta ki, hogy adminisztratív hiba történhetett.

Idézet
„Meg kell vizsgálnom, valóban emberi hiba történt-e nálunk, amikor megkapta a visszaigazolást, majd később értesítették annak visszavonásáról. Ha így történt, az valóban az APTOR hibája, amelyet orvosolnunk kell. Egy ekkora rendezvényen előfordulhatnak emberi hibák, de szeretném pontosan látni az ügyiratát”

– mondta Chira, aki visszautasította azt az állítást, hogy a helyi kézműveseknek ne lenne helyük a nagyváradi rendezvényeken. Felhívta a figyelmet arra, hogy

a helyi termelők 30 százalékos kedvezményt kapnak a részvételi díjból, ha rendelkeznek helyi termelői tanúsítvánnyal.

A FestiFallon a népi kézművesek a Nagyvásártéren (December 1. park) és a Mihai Eminescu-szobor közelében árusíthattak, és a jelentkezők közül mindenki kapott helyet.

Alexandru Chira szerint a rendezvényeken nyilvános felhívás alapján fogadják a jelentkezéseket,

és nem tesznek különbséget a kézművesek között aszerint, hogy melyik megyéből jönnek.

Hozzátette, hogy a helyi termelők támogatása nem korlátozódik a FestiFallra. Az APTOR a mozgópiacok, a gyermeknapi rendezvények, a kézműves foglalkozások és a középkori fesztivál szervezésében is részt vesz, a mozgópiacokon pedig jelképes részvételi díjakat alkalmaznak.

Az igazgató arra is kitért, hogy a helyek száma korlátozott,

ezért bizonyos rendezvényeken licittel döntik el, ki kap árusítóhelyet.

Az idei FestiFall rendezvényen azonban kizárólag az ételt árusító büfékocsik helyeiért tartottak licitet, a helyi termelőknek és kézműveseknek nem kellett versenyezniük egymással – hangsúlyozta végezetül Alexandru Chira.

Korábban írtuk

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben