Tóth Gábor
A filharmónia hangversenyműsora az emléknaphoz illesztve tematikus, főként zsidó gyökerű muzsika, összesen tizenegy rövidebb faktúrájú szerzemény, nettó 70 percnyi zene szólal meg, különféle stilisztikai rétegekből, a kortárs műzenébe átszűrt tradicionális zenei gesztusok mellett a kelet-európai kulturális olvasztótégely jiddis muzsikája, az elmaradhatatlan klezmer dominálja a programot. A filharmónia koncertjének ismét van választott címe – ahogyan azt már tavaly nyár eleje óta megszokhattuk –, méghozzá most egy dalé, ami jól összegzi a szándékot: Shalom chaverim (Béke veletek, barátaim). Ehhez kapcsolódva, a beharangozó plakáton egy jellegzetes, tornyos váradi látkép látható, előtérben a neológ zsinagóga Dávid-csillagos kupolájával, háttérben pedig földrajzi távolság sorrendjében kivehetők a Szent László római katolikus, az újvárosi református és az Emanuel baptista templomok, nem teljesen felhőtlen égbolttal, de odaillesztett békegalambokkal.
Vokál-szimfonikusnak hirdeti koncertjét a filharmónia, ez kifejezetten félrevezető, az előadói apparátus, amit valójában takar, az egy szóló énekes, Szabó Erzsébet, és egy szóló hegedűs, Cristain Andrei Stanciu közreműködése a filharmónia Lorenzo Moroni kürtművész által vezényelt fúvósegyüttesével.
Az észak-olasz származású Lorenzo Moroni, a filharmónia szimfonikusainak elsőkürtöse 1998 óta játszik a zenekarban, egyben a filharmónia 2013-ban alakult fúvósegyüttesének vezetője. A váradi körökben is ismert énekes, Szabó Betty, akit eddig más, filharmónián kívüli jellegű koncerteken hallhattunk, pl. klezmert is énekelni, e műfaj népszerű dalaiból válogatott (Yosl Yosl; Abi Gezunt; Bei Mir Bis Tu Shein; Rumania, Rumania). Ezeknek a mostani előadói együttesre adaptált hangszerelési különlegessége, hogy Lászlóffy Zsolt zeneszerző szakértő munkája nyomán jöhettek létre. A filharmónia szimfonikus zenekarának tagja (második hegedű szólam), Cristian Andrei Stanciu az 1993-as Spielberg-film, a Schindler listája széles körben ismert, John Williams által jegyzett kísérőzenéjének témáját játssza nagyjából a program középső részében – mivel az ENSZ által 2005-ben hivatalosan beiktatott holokauszt-emléknap az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának évfordulója, ezért ha zenei tradíciójában nem is, de reprezentált tematikájában mindenképpen méltóan illik ide ez a zene.
Lorenzo Moroni elsőkürtös érdeklődésünkre elmondta, ezen a koncerten tulajdonképpen két szándék találkozott, egyrészt a holokauszt-emléknap filharmóniai szinten való évadba iktatásáé, másrészről a fúvószenekar egy már előkészületben lévő zsidó zenei tematikus programja, melyet eredetileg valamivel későbbre, március 1-jére terveztek kifejezetten zsinagógabeli előadásra, ezzel a 10 esztendeje elhunyt Ardelean Gáborról, a filharmónia egykori koncertmesteréről szeretnének majd tavasszal megemlékezni. Így mondhatjuk, a fúvószenekar mostani repertoárja vadonatúj – a zenészek tehát a háttérben folyamatosan készülnek, akármilyen, az előadó művészetet érintő újabb váratlan helyzet, szabályozás is következne be.
A négy énekszólós klezmer és egy hegedűszólós filmzene mellett a fúvószenekar további hat darabjáról se feledkezzünk meg. A holland Kees Vlak (1938–2014) a modern zsidó állam előtt tisztelgő Israel Shalom c. rapszódiája nyitja a koncertet; mindjárt a kezdeti téma szimbolikus, egy Tel-Aviv-i Purim örömünnep elképzelt zenei hangulatával indít, nyilván nemcsak az i. e. 5. században a perzsa uralom alól megmenekült zsidók emlékére, hanem átvitt értelemben a további korokban is önmagát ismétlő történelemre reflektálva. A közösség öröme mellett magányosan sírva megszólal majd a klarinét jellegzetesen zsidó-panaszos hangja is, a darabban továbbá különféle folklór-inspirációjú kalandozások után (szláv, balkáni, de még negevi beduin is) egy a Siratófalnál való elmélkedés is hangot kap. Egy műfajában klezmer-rapszódiának megjelölt darab, a Shirim c. (Dalok) következik második nyitányként, a belga Piet Swerts (sz. 1960) műve. A már említett klezmer-dalokból az első kettő után kitárul a műfaj zenei étlapja, és megint egy kortárs holland, Johan de Meij (sz. 1953) fúvószenekari egyvelege, a Klezmer Classics következik további közkedvelt dallamokkal (Mazltov, Dem Trisker rebn’s nign, Lomir zich iberbetn, Chosidl, Ma Yofus). A már szintén említett szólóhegedűs filmzenei betét után ismét a klezmeré a szó, Philip Sparke (sz. 1951) angol komponista Klezmer-karneváljáé (Choson kale mazel tov, Freylekh, Sherele). A már korábban említett (Bei Mir Bis Tu Shein; Rumania, Rumania) két énekes szólóval előadott klezmer-dal után a Hegedűs a háztetőn c. musical Jerry Bock-zenéjéből szól fúvószenekari letétben egyveleg, végül ismét Philip Sparke-szerzemény, Három klezmer-miniatúra szólal meg, valójában négy dallammal: Sham Harei Golan, Nigun Shel Yossi, Tumbalalaika, Hava Nagila.
Jegyek a nézőtér 30 százalékára válthatók (bilete.ro/shalom-chaverim, filarmonicaoradea.ro), a belépés negatív teszt- avagy zöldigazolvány-köteles.
