A busz péntek reggel a Kanonok sor mellől indult. Jövet-menet lelki program zajlott, és az odafelé vezető úton arra is jutott idő, hogy Pék Sándor általános helynök beszéljen Máriapócs történetéről, arról, miként vált zarándokhellyé.
A hagyomány szerint 1696. november 4-én egy csodálatos esemény helyszíne volt egy nyírségi kicsiny falu, melyet akkor még csak Pócsnak neveztek. Egy kis fatemploma volt ennek a nagyon szegény kis településnek, ahol görögkatolikus közösség élt, és ennek a templomnak az ikonosztázionjában az Istenszülő-képen Mária szeméből könnyek fakadtak. Császári rendeletre azonban Bécsbe vitték ezt az egyszerű, mindenfajta művészeti igényesség nélkül elkészített kegyképet. Az alkotás helyét nem hagyták szabadon, hanem egy másolatot csináltak, és ezt helyezték el Pócson.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
De a csoda megismétlődött: nem sokkal ezután, 1715-ben újra elkezdett könnyezni, immáron a másolat-ikon. Ismét hatalmas tömegben indultak el zarándokok, és akkor kapta a helység a Máriapócs nevet, s lett immár Magyarország görögkatolikus lelki központja.
– magyarázta a vikárius.
A régi fatemplom a 17. század végén olyan rossz állapotban volt, hogy újat kellett építeni, a mostani kegytemplom tehát barokk stílusú. Máriapócson van ugyanakkor egy nagyon régi szokás, az „értetkőzés”. Azt jelenti, hogy a kegykép alatt el van helyezve egy üveg alatt az a kendő, amivel felfogták az 1905-ös könnyezés cseppjeit. Erre az emelvényre fel lehet menni lépcsőn. Korábban vásárolt mindenki számára a váradi székesegyházi plébánia egy-egy szál, a tisztaságot jelképező fehér szegfűt. Az értetkőzés alkalmával a zarándokok ezeket elhelyezték egy vázába az Istenszülő (ahogy a görögkatolikusok nevezik Máriát) lábainál,
Az idén különleges kegyelmi ajándéknak bizonyult, hogy Báti Márk teológus is fogadta a váradi zarándokokat, aki elvitte őket a bazilika szomszédságában 2012-ben épült, a ruszin templomépítési hagyományokat követő Urunk mennybemenetele fatemplomba is. Ezután pedig a közeli monostorban lehetőségük nyílt megtekinteni az 1983-ban alapított Nagy Szent Bazil Rend Gyűjteményét, mely 2011-ben nyílt meg a nagyközönség előtt. A rendház folyosóján és termeiben a szerzetesrend történetével kapcsolatos emlékek, illetve a kegytemplomból kikerült műtárgyak fogadták az érdeklődőket. A gyűjtemény jelentős részét képezik a búcsújáráshoz kötődő, a népi vallásosságra jellemző, valamint a kegyképpel és az imahallgatásokkal, csodás esetekkel összefüggő emlékek is.
A zarándokok így sok információval gazdagodva, lelkileg feltöltődve tértek haza Nagyváradra.
A fotóra kattintva galéria érhető el.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Csíkszék
