– részletezte. Az összkép azonban korántsem ennyire kedvező. Békési szerint az álláskeresők és a betöltetlen pozíciók között nehéz hidat építeni, mivel a munkanélküliek jelentős része súlyos képzettségbeli hiányosságokkal küzd.

– fogalmazott.

A megye gazdasági szerkezetének másik jellegzetessége, hogy az állások túlnyomó része – mintegy 70 százaléka – alacsony képzettséget igényel, vagy egyáltalán nem támaszt szakmai elvárásokat.

– emelte ki Békési. Hozzátette: ezt a bérezési mutatók is alátámasztják, hiszen Bihar megye rendszerint az országos lista második felében szerepel, jellemzően a 16-17. helyen, a középmezőny alatt. Ez a gazdasági modell rövid távon stabilitást adhat, hiszen széles körben biztosít munkalehetőséget: a betanított munkák révén szinte mindenki találhat magának állást, ami alapot teremt a megélhetéshez és az egzisztenciaépítéshez. Hosszabb távon ugyanakkor kockázatos lehet, ha a piac túlsúlyban ilyen pozíciókra épül. Az alacsony hozzáadott érték ugyanis tartósan visszafogja a béreket, nem ösztönzi a magasabb szintű technológiai beruházásokat, és kevésbé védi meg a térséget a külső gazdasági ingadozásoktól. Emellett fennáll annak veszélye is, hogy a képzettebb munkaerő elvándorol a jobb lehetőségeket (például még olcsóbb munkaerőt) kínáló központokba, miközben a megye gazdasági fejlődési potenciálja korlátozott marad.

Alacsony bérek uralják a piacot

E problémák következményei a bérszínvonalban is tetten érhetők.

– jegyezte meg az igazgató. Az összehasonlítás azonban árnyalja a képet: Szilágy megyében, ahol a gazdasági mutatók gyengébbek, a bérszint mégis magasabb, míg Aradon, Temesváron vagy Kolozsváron a fizetések többszörösen meghaladják a bihari átlagot.

– magyarázta Békési. A szerkezeti problémák gyökerei történelmiek – hívta fel a figyelmet Békési.

Ennek következtében a jelenlegi munkahelyek többsége könnyen betanítható, de alacsonyan fizetett pozíció.

– összegzett az igazgató.

Versenyképes készségek

Felmerül a kérdés, mi jellemzi azt a kisebb, ám stratégiai jelentőségű 30 százalékot, ahol már konkrét képzettségbeli és készségbeli elvárásokat fogalmaznak meg a munkáltatók, és ezt magasabb bérezéssel is honorálják. Békési Csaba szerint a megye gazdasági térképe évről évre változik, hiszen folyamatosan új cégek és tevékenységek jelennek meg.

– mutatott rá az igazgató. Példaként említette, hogy másfél éve megjelent a megyében a világ egyik legnagyobb abroncsgyártója, amely hatalmas munkaerőigénnyel lépett a piacra.

– mondta Békési. Ez pedig feszültséget szül: a munkavállalók részéről természetes elvárás, hogy ha valaki komolyabb képzettséggel és speciális kompetenciákkal rendelkezik, akkor ne minimálbérért kelljen dolgoznia.

A finom készségek (soft skillek) területén az igazgató az alkalmazkodóképességet nevezte meg a legfontosabb elvárásként.

– fogalmazott.

Fontos tényező a csapatszellem és a munkafegyelem is, bár ezek generációs eltéréseket mutatnak.

– magyarázta Békési. Hozzátette: a rugalmas munkavégzés inkább a magasabb hozzáadott értékű ágazatok sajátossága, mint az IT, a kreatív iparágak vagy a logisztika. Ha ezek nagyobb súllyal lennének jelen Bihar megyében, akkor a fiatalabb generációk által keresett munkakörülmények is természetesebbé válhatnának.

Átstrukturálódás és „zöldítés” a munkaerőpiacon

A következő évek egyik legfontosabb trendje a zöld átállás, amely nem csupán környezetvédelmi, hanem gazdasági és munkaerőpiaci szempontból is meghatározó lesz.

– mondta Békési Csaba. Hozzátette: ma már alig találni olyan közepes vagy nagyvállalatot Biharban, amelynek ne lenne valamilyen zöld tevékenysége, legyen szó energiahatékonyságról, környezetvédelmi megfelelésről vagy új technológiák bevezetéséről.

A zöld átállás konkrét szakmákat is hoz magával. A megújuló energiák területén napelemek gyártására, telepítésére, karbantartására, energiahatékonysági szakemberekre van szükség. Az iparban egyre nagyobb hangsúlyt kap a zöld technológiák üzemeltetése, az energiatakarékos gyártási folyamatok kezelése vagy az elektromobilitáshoz kapcsolódó munkakörök. Az építőiparban a korszerű szigetelési megoldások, zöldtetők, passzívház-technológiák terjednek, míg a mezőgazdaságban a precíziós gazdálkodás, a víztakarékos öntözés és a biotermelés jelentik a fejlődés irányát. Ezek a szakmák új készségeket is megkövetelnek.

A munkavállalóknak nemcsak technikai ismeretekre, hanem komplexebb kompetenciákra is szükségük van: problémamegoldó képességre, digitális jártasságra, csapatmunkára és a folyamatos tanulás iránti nyitottságra. A zöldítés ugyanis dinamikusan változó technológiákhoz kötődik, ahol az élethosszig tartó tanulás nem lehetőség, hanem kényszer.

– mutatott rá Békési. Példaként említette a CNC-gépek kezelését: amit korábban esztergályos munkának hívtak, ma már teljesen más kompetenciát igényel. Nem olajos munkaruhában kell dolgozni, hanem érintőképernyős rendszereket kell programozni és felügyelni – magyarázta. Ez jól mutatja, hogy ugyanaz a munkakör hogyan válhat magasabb hozzáadott értékű, digitális tudást is igénylő tevékenységgé.

A zöldítés nemcsak szakmai, hanem adminisztratív szinten is jelen van. A vállalatoknak egyre szigorúbb környezetvédelmi szabályoknak kell megfelelniük, például a csomagolóanyagok elszámolásában, ami új feladatokat teremt a cégek környezetvédelmi felelősei számára. Ezeket a pozíciókat sokszor a meglévő munkaerő továbbképzésével oldják meg, de hosszú távon új, erre specializálódott szakemberekre is szükség lesz.

Az AJOFM tapasztalatai szerint a zöldenergia területén kínált képzések, például a napelemszerelés, jelenleg az egyik legsikeresebb programnak számítanak.

– hangsúlyozta az igazgató. A kihívás inkább az, hogy különösen az idősebb munkavállalókat nehéz rávenni az átképzésre, pedig a jövő munkahelyei egyre inkább ilyen irányban nyílnak meg. A zöld átállás ma már nem csupán környezeti előírás, hanem gazdasági lehetőség is. Aki időben elsajátítja a kapcsolódó készségeket, az biztos munkahelyhez és versenyképesebb fizetéshez juthat. Bihar megye számára pedig a zöld szektor terjedése esélyt kínál arra, hogy a jelenlegi alacsony hozzáadott értékű gazdasági szerkezetet részben ellensúlyozza, és hosszabb távon magasabb bérszintet biztosítson a helyi munkaerőnek.

A pályaorientáció és a jövő kompetenciái

– hangsúlyozta Békési Csaba. Szerinte ez a munkaerőpiac egyik leghatékonyabb „gyógyszere”: ha a fiatalok időben tisztában vannak azzal, milyen készségeik vannak és mely területeken tudnak érvényesülni, akkor kevesebb eséllyel sodródnak tartós munkanélküliségbe. Magyarország példáját említve elmondta, hogy ott már több mint tíz éve bevezették a pályaorientációs tevékenységeket, amelyekhez Romániában is fel kellene zárkózni. Az AJOFM rendszeresen szervez olyan rendezvényeket, ahol egy helyen találkoznak a végzős diákok, a munkáltatók, a közszféra képviselői és a képző intézmények.

– fogalmazott.

A programok részeként professzionális tesztekkel mérik fel a diákok és felnőttek kompetenciáit, amelyek alapján könnyebben orientálhatók egy pálya felé. Ezeket az eredményeket a tanárok, osztályfőnökök és a szülők is megkapják.

– tette hozzá Békési.

A jövő 5–10 évének kulcskompetenciái közül a szakember elsőként az alkalmazkodóképességet emelte ki:

Legalább ennyire fontos a nyelvtudás, a kreativitás és a kommunikáció, utóbbi területen azonban komoly hiányosságokat lát a fiatal generációnál. A járvány alatti egy-másfél éves kiesés maradandó károkat okozott a személyes kapcsolattartási és kommunikációs készségekben. Szintén kiemelkedő a kritikai gondolkodás és az érzelmi intelligencia szerepe, hiszen ezek nélkül nehéz önálló döntéseket hozni és csapatban hatékonyan működni.

A világ gyors változásai miatt egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a gazdasági és pénzügyi alapismeretek is. A jövő generációinak másképp kell majd bánniuk a megszerzett jövedelmükkel, mint ahogy szüleik tették: tudatosabb tervezésre, felelősebb gazdálkodásra lesz szükségük. Végül a szakember az összetett problémák megoldásának képességét említette, amelyet sokan hajlamosak halogatással helyettesíteni.

– figyelmeztetett.

Ezek a készségek nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő tényezők. Az alkalmazkodóképesség a kommunikációra épül, a kreativitás kritikai gondolkodással párosulva hoz eredményeket, a pénzügyi tudatosság pedig csak érzelmi intelligenciával együtt válik valódi életstratégiává. A következő évek sikeres munkavállalója tehát nem egy-egy képességben, hanem ezek kombinációjában lesz erős.

Nyelvtudás mint belépőjegy

A munkaerőpiacon kevés olyan készség van, amelynek jelentősége évtizedek óta változatlanul magas, de a nyelvtudás egyértelműen közéjük tartozik.

– hangsúlyozta Békési Csaba. Mint mondta, nem ritka, hogy valaki vallástanári vagy teológiai végzettséggel pillanatok alatt el tud helyezkedni logisztikai vagy beszerzési területen, pusztán azért, mert három nyelvet beszél.

– fogalmazott. Ennek oka szerinte egyszerű: a megye vállalatainak többsége erősen kötődik a külföldi piacokhoz. A határ menti térségben természetesen a magyar–román kétnyelvűség kiemelkedő szerepet játszik, hiszen nemcsak az ingázás, hanem a két ország közötti szoros gazdasági kapcsolatok miatt is alapvető elvárás. Ha rangsorolni kell a nyelveket a Bihar megyei munkaerőpiacon, akkor a román nyelv után az angol számít a legsokoldalúbb tudásnak.

– sorolta az igazgató. Békési hozzátette: a globalizálódó piac új elvárásokat is hoz magával.

– jegyezte meg. A kép tehát világos: a nyelvtudás nem csupán kiegészítő előny, hanem sok esetben belépőjegy a stabil álláshoz és a jobb keresethez. Míg az alacsony hozzáadott értékű munkahelyeknél nincs különösebb elvárás, a nyelveket beszélők azonnal nagyobb mozgástérhez és erősebb alkupozícióhoz jutnak a Bihar megyei munkaerőpiacon.