A fagykár és a monília laikusok számára könnyen ös - szetéveszthető, hiszen a kerttulajdonos mindkét esetben azt látja, hogy a virágok megbarnulnak, majd elhalnak, a két károsodás között azonban vannak árulkodó különbségek. Egy erősebb fagy egyetlen éjszaka alatt elvégezheti a pusztítást, a károsodás pedig jellemzően egyenletesen jelentkezik az egész fán, a bibék és a porzók üvegessé válhatnak, a virágszirmok barnulása pedig sokszor csak a fagyot követő nap folyamán válik igazán láthatóvá. A monília ezzel szemben a virágokról a hajtásokba is továbbterjedhet, és jellegzetes tünet lehet a kampósan visszaszáradó hajtásvég.
– fogalmazott Homonnai Gábor.
A szakember külön felhívta a figyelmet arra is, hogy már a facsemete kiválasztásával sokat tehetünk a későbbi károk mérsékléséért, ezért érdemes kevésbé moníliaérzékeny és később virágzó fajtákat választani, ugyanakkor az sem mindegy, hogy a kajszit milyen alanyra oltották. Tapasztalatai szerint a cseresznyeszilva, vagyis myrobalán alanyra oltott kajszi a legérzékenyebb, a mandulabarack alanyra oltott fák moníliatűrése jobb, monília szempontjából pedig a kajszimag alanyra oltott kajszi jelenti a legjobb választást, bár ez nem minden talajon fejlődik megfelelően. Homonnai hangsúlyozta, hogy a moníliás virágpusztulás és ágelhalás súlyosságát az alany legalább annyira meghatározhatja, mint maga a fajta.

Fotó: Homonnai Gábor/Facebook
A jövő évi védekezés augusztusban kezdődik
A következő évi monília elleni védekezés már a kajszi leszedése után elkezdődik, ezért augusztusban érdemes alaposan átvizsgálni a fákat, és elvégezni a szükséges zöldmetszést. Homonnai Gábor szerint elsősorban az elszáradt termőágacskákat és csonkokat, az elhalt vesszőket, valamint a sérült ágrészeket kell megkeresni és eltávolítani.
A moníliás hajtás rendszerint sötétbarnára, később feketére szárad, elveszíti a rugalmasságát, kérge ráncosabbá válik, így a fertőzés többnyire jól felismerhető.
Nem elég pontosan ott vágni, ahol kívülről véget ér az elhalt rész, mert az ág belsejében a barnás elszíneződés még néhány centiméterrel tovább húzódhat, ezért addig kell visszametszeni, amíg valóban egészséges farészt találunk.

Fotó: Metszés/Facebook
A nyári metszés nemcsak a már fertőzött részek eltávolítása miatt fontos, hanem azért is, mert a szellősebb korona a következő tavasszal gyorsabban felszárad, így kevésbé kedvez a monília terjedésének. A szakember ezért a vízhajtások és a rossz fekvésű kisebb ágak eltávolítását is javasolja, a nagyobb beavatkozásokkal azonban óvatosnak kell lenni, a 3–5 centiméternél vastagabb ágak levágását lehetőség szerint kerülni kell, a nagyobb sebeket pedig fasebkezelővel szükséges ellátni.
A levágott, moníliával fertőzött ágakat és más beteg növényi részeket össze kell gyűjteni és meg kell semmisíteni, nem szabad a fa alatt vagy a kertben hagyni őket, mert fertőzési forrásként továbbra is veszélyt jelenthetnek.
A munka akkor sem ér véget, ha első pillantásra egészségesnek tűnik a fa, a koronában ugyanis érdemes megkeresni a rajta maradt, összezsugorodott, fára száradt gyümölcsmúmiákat is. Ezeket egyenként le kell szedni, a magasabban lévőket pedig akár egy megfelelő hosszúságú bottal is le lehet ütögetni – mondta Homonnai, hangsúlyozva, hogy a monília a szüret után sem tűnik el a kertből, hanem a fertőzött növényi részeken fennmaradva várhatja a következő, számára kedvező időszakot.

Fotó: Reddit
Virágzáskor dől el a kajszitermés sorsa
A tavaszi moníliavédelem sikerét nem a naptár, hanem a kajszi fejlődési állapota és az időjárás határozza meg. Homonnai Gábor szerint a kajszi zöldbimbós és fehérbimbós állapotban is megfertőződhet, ezért nem szabad megvárni a teljes virágzást a védekezés megkezdésével. Különösen veszélyes az az időszak, amikor a virágok nedvesek, eső, köd vagy magas páratartalom éri a fákat, és ehhez hűvös idő társul, teljes virágzásban ugyanis ilyen körülmények között akár két-három órányi nedvesség is elegendő lehet a fertőzéshez.
– érzékeltette a szakember, mennyire megváltozhat a helyzet egy csapadékos tavaszon. Éppen ezért nincs minden évre érvényes permetezési menetrend, száraz, napos tavasszal Homonnai szerint akár egy fehérbimbós állapotban elvégzett kezelés is elegendő lehet, átlagosan csapadékos időjárás mellett azonban már zöldbimbós, fehérbimbós és virágzáskori védekezésre is szükség lehet. A kerttulajdonosnak ezért elsősorban a saját fáját és az időjárás-előrejelzést kell figyelnie, hogy szükség esetén készen álljon a beavatkozásra, és ez akkor is érvényes, ha mindössze egy-két kajszija van. Ahogy Homonnai tréfásan megjegyezte,
Esős időben ugyanakkor nem magában az esőben kell permetezni, hanem meg kell várni, amíg az eső eláll és a nedvesség felszárad, majd lehetőség szerint még aznap elvégezni a kezelést. Sok kerttulajdonos éppen virágzáskor bizonytalanodik el, mert attól tart, hogy a permetezéssel megzavarja a beporzást vagy károsítja a méheket, Homonnai szerint azonban érdemes figyelembe venni, hogy a két folyamatnak alapvetően eltérő időjárás kedvez. A beporzás száraz, napos időben zajlik a legjobban, a monília ezzel szemben a hűvös, nedves időt használja ki, vagyis amikor az időjárás különösen kedvez a fertőzésnek, a méhek aktivitása is jóval kisebb. Ettől függetlenül virágzásban kizárólag a méhekre és más beporzókra veszélytelen készítményeket szabad választani – hangsúlyozta a szakember.

Fotó: Vegyszermentes kertek/Facebook
A növényvédő szereket váltogatni is szükséges, Homonnai a virágzás időszakára a Luna Experience 400 SC, a Chorus 50, a Folicur Solo és a Topaz készítményeket említette, a gyümölcs növekedésekor pedig a Switch 62,5 WG használatát ajánlotta. Teljes virágzásban ugyanakkor kerülni kell a réztartalmú, különösen a réz-szulfát alapú szereket, így a bordói levet is, mert perzselhetik, károsíthatják a virág érzékeny részeit – figyelmeztetett a szakember.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kajszi növényvédelme nem merül ki a monília elleni védekezésben, a vegetáció során többek között a levélfoltosságra, a levéllyukacsosodásra, a keleti gyümölcsmolyra, a kéregmolyra és a kajszihimlőre is figyelni kell.
A monília szempontjából azonban a virágzás körüli néhány hét a döntő, ilyenkor egy hűvös, esős periódus egészen más védekezést kívánhat, mint egy száraz tavasz.
Ősztől tél végéig csökkentsük a fertőzési forrásokat
A monília elleni védekezés az augusztusi metszéssel nem ér véget, ősszel ugyanis ismét érdemes alaposan átvizsgálni a kajszifát, hogy ne maradjanak rajta fertőzött ágacskák vagy a koronába száradt gyümölcsmúmiák. Homonnai Gábor a foszforban és káliumban gazdagabb tápanyag-utánpótlás biztosítását is ebben az időszakban javasolja, amely segíti a fa ellenálló képességét, viszont a nitrogéntartalmú műtrágyákat ősszel mellőzni érdemes. A teljes lombhullás után következhet az első rezes-olajos lemosó permetezés, amelynél a kajszi rézérzékenységét is figyelembe kell venni, ezért a réz koncentrációját nem szabad eltúlozni. A szakember ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy önmagában a permetezéstől nem várhatunk megoldást, ha előtte elmulasztottuk eltávolítani a beteg növényi részeket.
– hangsúlyozta, vagyis a permetezés nem helyettesíti a fa gondos megtisztítását. A következő fontos állomás tél végén, még a fakadás előtt érkezik el, amikor a rügyek zártak, ekkor Homonnai szerint különösen fontos a rezes-olajos lemosó permetezés. A kezelést szélcsendes időben, lehetőleg 5 Celsius-fok körüli hőmérsékleten célszerű elvégezni, még mielőtt a kajszi megindulna, hiszen a közeledő virágzással a fa hamarosan eléri azt az időszakot, amikor a legfogékonyabbá válik a moníliás fertőzésre.

