Nagyvárad-Velence római katolikus múltjáról szóló könyvet mutattak be
Nagyvárad-Velence római katolikus múltjáról szóló könyvet mutattak be

Fotó: RKP

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

A III. Nagyvárad-Velencei Magyar Közösség Napjai keretében ünneplik ezen a hétvégén az 1736-ban önállóvá lett plébánia 290. és az 1936-ban megnyitott római katolikus kultúrház 90 éves évfordulóját. A felújított kultúrházban megszervezett rendezvényen bemutatták a Böcskei László megyés püspök és Blaga Antoniu plébániai kormányzó ajánlásával megjelent, Fleisz Judit nyugalmazott történelemtanárnő, a Nőszövetség elnöke által írt kötetet is.

A Nagyvárad-Velence: római katolikus plébánia, templom és kultúrház című, a Litera Print nyomdában készült kötet szerzője, Fleisz Judit tanárnő a könyvbemutatón arra hívta fel a figyelmet:

Váradvelence Nagyvárad egyik történelmi városrésze, a város keleti-délkeleti részén fekszik, és először 1291-1294-ben jelent meg a római katolikus püspökség tizedjegyzékeiben.

A történetére, illetve a helyi római katolikus plébánia templomra vonatkozó adatokat a 2012-ben megjelent kötetében már közölt, ezért erre ebben a kiadványban most kevésbé tér ki. Inkább Nagyvárad egyik legrégebbi városrészében,

a katolikus egyház és a város történetének helyi jellegzetességeire fókuszál

a váradvelencei római katolikus plébánia újraszervezésének 290., valamint a Kolozsvári úti kultúrház felépítésének 90. évfordulóján. Indokolja ezt, hogy nagyon kevés nagyváradi, ezen belül velencei lakos ismeri városának, plébániájának a történetét és a maga körül kialakult világot.

Idézet
„Szerettem volna rámutatni arra is, hogy mennyi érték jött létre az évszázadok folyamán, és hogy milyen sok értékes ember élt, tevékenykedett és tevékenykedik ebben az olykor lenézett városrészben”

– fogalmazott Fleisz Judit.

Fotó: RKP

Hozzátette:

igyekezett a plébániai közösség – a plébánia, a templom, a hívek, valamint a kulturális és közösségi tér – minél hitelesebb bemutatására.

Arra törekedett, hogy a lehető leghűebben mutassa be mindazt, ami a váradvelenceieket jellemzi: a templomukat, a plébániai közösségi tereket, és legfőképpen magát a hívő közösséget. Szerette volna ugyanakkor láthatóvá tenni a hívek mindennapi munkáját, szeretetét, és azt a különleges lelki hátteret, ami összetartja őket.

Fotó: RKP

Fleisz Judit megjegyezte: a hangsúly a katolikus közösség tevékenységére került, ezért az említett közösségi tereken zajlott, egyéb intézmények és közösségek által szervezett események részletes bemutatására e kötetben nem adódott lehetőség.

A könyv megírásában sokan segítettek neki, ezért köszönetet mondott néhai Wallner Andrásnak azért, hogy átadta tanulmányozásra édesapja, Wallner László hagyatékát; Lakó Józsefnek, hogy segítette a dokumentálást archív Bihari Naplós cikkekkel, valamint Blaga Antoniu plébániai kormányzónak, amiért lehetőséget biztosított a Historia Domus tanulmányozására.

Idézet
„A kötetnek hiánypótló és tudománynépszerűsítő szerepet szánok azzal a céllal, hogy jobban ismert legyen a nagyváradiak tudatában Váradvelence, az itteni emberek szerepe és hozzájárulása a város történetéhez és fejlődéséhez a történelem során. E rövid ismertető reményeim szerint megtanítja értékelni elődeink, a magunk és egyházunk munkáját és segít, hogy büszkék legyünk nagyvárad-velencei és katolikus magyar voltunkra”

– jelentette ki Fleisz Judit.

Az október 17-én, szombaton este a Kolozsvári úti kultúrházban zajlott rendezvény főszervezője a Nagyvárad-Velencei Római Katolikus Plébánia, társszervezője pedig a Nagyvárad-Velencei Református Egyházközség volt.

Fotó: RKP

Korábban írtuk

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben