Pikó Stefánia

Az egész országot megrázta sok évvel ezelőtt az a bukaresti incidens, amikor kutyatámadás következtében elhunyt egy felnőtt felügyelet nélkül hagyott gyermek. A szerencsétlenség következtében vezették be Romániában az egészséges kutyák elaltatását megengedő törvényt, nem több, mint tizennégy napot hagyva az örökbefogadásra. A hatóságok szerint a kóbor kutyák elszaporodása ellen a legjobb módszer azok befogása és elaltatása, ami, mondjuk ki, ép és egészséges – általában egyáltalán nem vad – kutyák kiirtását jelenti, amit az állatorvosok nagy része nem hajlandó megtenni. Az állatvédelemmel, mentéssel foglalkozó aktivisták, csoportok úgy gondolják, ennél jóval emberségesebb módszerekre volna szükség, elképzeléseiket pedig hosszú évek óta hangoztatják, azonban mintha meg sem hallanák őket az illetékesek. Olykor történnek előrelépések, de még mindig sok munkára és együttműködésre lenne szükség ahhoz, hogy kialakuljon egy hosszú távon fenntartható és valóban hasznos, erkölcsileg megkérdőjelezhetetlen rendszer.

Az eutanázia megengedése ugyanis rengeteg problémát felvet. Mindamellett, hogy az értelmező szótárakban ezt egy olyan módszerként említik, amelyet halálos betegségek esetében alkalmaznak, végső megoldásként, az állatvédők számtalanszor beszámoltak már azokról a kegyetlen alternatívákról, amelyeket jó néhány sintér és sintértelep alkalmaz, mellőzve a törvényes folyamat lépéseit. Az állatvédelem, egyáltalán az állatokkal való bánásmód tekintetében példás országokban, Angliában vagy akár Németországban sem az állami, sem a magánkézben lévő menhelyek esetében nem merül fel a rendszeres eutanázia, ettől függetlenül az utcákon nincsenek elszaporodva a kóbor állatok, és kutyafalkák sem bolyonganak a települések környékén, ami egyébként a probléma már egy magasabb, súlyosabb szintjét jelzi. Az említett, és a hozzájuk hasonló országokban az ivartalanítást és az örökbe fogadást részesítik előnyben, ugyanakkor ott sokkal szívesebben fogadnak örökbe félszemű, féllábú, öreg vagy keverék kutyákat – Romániában ellenben még mindig többségben vannak azok, akik inkább szaporítóktól vásárolnak, és rá sem néznének az ilyen ebekre. Természetesen azzal sincs probléma, ha valaki világéletében egy bizonyos fajtájú kutyára vágyott, a gond az, hogy sokan nem tudják vagy nem hajlandók megfizetni a valódi, hozzáértő tenyésztőket, akik valóban fajtiszta kutyákat nevelnek, hanem olyan szaporítóknak adják a pénzüket, akiknek semmilyen képesítésük sincs, és sok esetben felháborító körülmények között folytatják tevékenységüket. A pedigree nélküli ebekről egyébként sem lehet egészen biztosan kimondani, hogy fajtiszták, gyakran csak ránézésre azok, a hozzá nem értő szaporítás eredményeképp pedig olyan, valamelyest korcs kutyák születnek, amelyek ivarérett korukban különböző betegségektől szenvedhetnek. A szaporítás és tenyésztés közötti különbségről azonban oldalakon keresztül lehetne értekezni…

Petíció

Az állatvédők lényegében arra szeretnék „rábírni” a hatóságokat, hogy az eutanázia helyett ismeretterjesztő kampányokkal, ingyenes ivartalanítási akciókkal (a gyengébb anyagi helyzetben lévő állattartóknak), az állatvédelemre vonatkozó törvények erélyesebb betartatásával, oktatással és együttműködéssel segítsék a változást. A romániai aktivisták ez alkalommal egy petíciót indítottak útjára, amelyre hamarosan össze is gyűlnek a szükséges aláírások, és amely a 2001/155-ös sürgősségi kormányrendelet módosítására szólítja fel az illetékeseket, annak érdekében, hogy a kutyapopuláció kezelésének elsődleges módszerévé válhasson az ingyenes ivartalanítás és mikrochippel való ellátás. Előbbi fontosságát ismerjük, utóbbi haszna, hogy jelentősen visszaeshetne az utcára kerülő állatok száma, hiszen jelenleg ahelyett, hogy azoknak a személyeknek szabnának ki bírságot, akik egy, vagy akár egy egész alomnyi kutyát utcára dobnak, inkább az utcára került állatoktól próbálnak megszabadulni akár altatással, akár egyéb módszerekkel. „A Romániában az elmúlt tíz évben alkalmazott módszer, az eutanázia bizonyítottan hatástalan, etikátlan és költséges. Az eutanázia a hatást és nem az okot kezeli, így lehetetlenné teszi a kutyák ellenőrizetlen szaporodásának megállítását, ellentétben a sterilizálással és az ezzel párhuzamosan történő oktatással, tájékoztatással” – olvasható a campaniamea.declic.ro oldalon található petíció (Către: Directorul ANSVSA, Alexandru Nicolae Bociu și Premierul României, Nicolae Ciucă. Sterilizare gratuită în loc de eutanasiere!) leírásában. Hozzáteszik: „A kutyapopuláció eutanáziával történő kezelésének módszere számok tekintetében nem hatékony, a kutyák tovább szaporodnak, nem lehet lépést tartani a nagyszámú sterilizálatlan állattal. Az eutanázia rendszeres alkalmazása a nonprofit szervezetek folyamatos erőfeszítései ellenére történik (…). A WHO 1988 óta rámutat, hogy »az eutanázia költséges és hatástalan«”. A szervezetek hangsúlyozzák, a kutyapopuláció kezelésének egyetlen működőképes megoldása az ingyenes és tömeges sterilizálás, a kutyák nyilvántartása és a felelős állattartás előmozdítása.

A kért törvénymódosítás mellett, amely ingyenessé tenné az ivartalanítást, a szervezetek arra is felhívják a kormány figyelmét, hogy ha betartatnák a sterilizálásról, a mikrochipelésről és a kutyák utcára dobásának büntetéséről rendelkező törvényt, akkor az ebből származó pénzből, illetve a kutyákra alapból elkülönített költségvetésből gyorsan, etikusan és humánusan megoldhatnák azt a problémát, amellyel több millió kutya és állatbarát szembesül Romániában évtizedek óta.