Tóth Zsigmond
Mint minden alkalommal, most is igehirdetéssel kezdődtek a konferencia munkálatai, amelyre az egyházmegye mintegy ötven egyházközségéből érkeztek résztvevők. Herdean Gyöngyi, a helyi gyülekezet lelkipásztora szolgált nyitóáhítattal, igei magyarázatát az 1 János 5:6–12-re alapozta. „Nagy szükség van arra, hogy bizonyságtévő emberek legyünk ebben a világban…” – szóltak a lelkipásztor bátorító szavai. Az istentisztelet után a Bihari Református Egyházmegye Presbiteri Szövetségének elnöke, Vasil István köszöntötte a résztvevőket, a meghívott vendégeket. A köszöntések rendjén a KRE PSz elnöke, Tóth András és Mészáros János főtitkár kívántak áldott együttlétet és sikeres munkát a konferencia munkálataihoz.
Ezt követően került sor Dénes István Lukács lelkipásztor, esperes előadására, amelynek címe Presbiter és szolgálat volt. Az időszerű téma boncolgatásán a jelenlévők nagy odafigyeléssel és érdeklődéssel követték az előadó szavait, hiszen ez éppen a presbiterekről szólt a presbitereknek, és a lelkészekkel való jó együttműködés alapjait fogalmazta meg. Olyan kérdésekre kaphattunk választ, mint: Kik a presbiterek? Mi a presbiter feladata? Miről lehet felismerni a presbitert? Mint elhangzott, a presbiterek a gyülekezet sáfárai, és minden attól függ, hogy a rájuk bízottakkal hogyan sáfárkodnak, hiszen presbiternek lenni nemcsak egy cím, hanem komoly munkával jár. „Szolgálni csak imádkozva lehet társaidért, gyülekezetedért, közösségedért, szeretettel szolgálni, képmutatás nélkül, tisztelettel, alázattal és buzdítva szolgálni. A presbiterek folyamatosan azzal a kérdéssel vannak elfoglalva, hogy hogyan működik a gyülekezet. Ennek egyik aspektusa az is, hogy a gyülekezet hogyan végzi a missziót az adott településen. Presbiternek lenni nemcsak egy cím, hanem komoly munkával jár. A presbiternek át kell látnia a gyülekezetnek azt a részét, amelyet rábíztak, tartania kell a kapcsolatot az emberekkel, családokat kell látogatnia. Közös döntéshozatalokban kell cselekvőül részt vennie, nem csak egyszerű kérdések kapcsán” – hangzott el többek között.
A tanácskozás második részében Fábián Tibor lelkész-újságíró utolsó három megjelent könyvét mutatta be a jelenlévőknek. Az Ilyenek voltunk kötet visszaemlékezéseket tartalmaz, 37 kis elbeszélést az óvodás kortól a felnőtté válásig. A Ceaușescu elvtárs, pajtás a diktátor házaspár utolsó napjait mutatja be, míg a Guyana szörnyei egy fantáziaregény, mely a távoli Dél-Amerika legeldugottabb országában játszódik.
Ezután Vinczéné Pálfi Judit lelkipásztor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület missziói előadótanácsosa mutatta be azt a tizennégy, kézzel másolt Szentírás-kötetet, amelyek a koronavírus-járvány időszakában készültek. „Ez egy hatalmas munka volt. A pandémia időszaka alatt fogalmazódott meg a gondolat, hogy üljünk le a Szentírás mellé, és ha nem tudunk menni a templomba, akkor írjuk le, másoljuk le, térjünk lélekben Isten elé, és ez által lelkiségben legyünk egymással. Szeretném, hogy ez a Szentírás használva legyen, vigyázva rá. Éljünk vele, éljünk általa! Én hiszem és remélem, hogy legalább 1200 testvérnek ez egy olyan örömet szerez, ami bennünket mindig kíváncsiságra, vágyakozásra, kitartásra, Isten igéjében való hitre és alázatra motivál” — fogalmazott a lelkész.
A konferencia közös fotózkodással ért véget, majd a résztvevőket szeretetvendégségben részesítették.
