Ökumenikus istentiszteleten is emlékeztek az aradi vértanúkra Nagyváradon
Ökumenikus istentiszteleten is emlékeztek az aradi vértanúkra Nagyváradon

Fotó: KREK/Torkos Márk Erik

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Az elmúlt évtizedek hagyományaihoz híven a történelmi magyar egyházak, az RMDSZ, az iskolák és a civil szervezetek összefogásában ökumenikus istentiszteleten is megemlékeztek az aradi tizenhárom vértanúról október 6-án, kedd délután Nagyváradon.

A felújított nagyvárad-olaszi református templomban zajlott közös áhítat kezdetén Dénes István Lukács, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) főjegyzője, váradolaszi lelkipásztor köszöntötte házigazdaként az egybegyűlteket.

Bogdán Szabolcs János református püspök arra hívta fel a figyelmet: október hatodika gyásznapként van feljegyezve a magyar történelemkönyvekben, és szomorú üzenete van számunkra. Mégis évről évre amikor elérkezik ez az évforduló, és Isten előtti közös főhajtással elkezdünk emlékezni, nem kesergünk vagy jajveszékelünk, inkább a szó nemes értelmében vett büszkeség tölt el bennünket. Azért, mert az aradi vértanúk olyan áldozatot vállaltak, mely minden korban tiszteletre méltó cselekedet. Lehet, hogy nem gondoltak magasztosakat, vagy úgy ítélték meg, hogy vesztettek, vége mindennek, hiába volt az erőfeszítés – nem tudhatjuk, hogy mi járt a fejükben, mégis utólag bátran kijelenthetjük: nem így van, mert példamutató, hősies tetteiknek meglett az eredménye.

Fotó: KREK/Torkos Márk Erik

Azt is megjegyezte a KREK elöljárója: talán hajlamosak vagyunk idealizálni az akkor történteket, holott valószínűleg az aradi vértanúknak is voltak emberi pillanataik, amikor féltek, elbizonytalankodtak vagy elcsüggedtek, mégis a legnagyobb szeretetről tettek tanúbizonyságot. Mert Krisztustól tudjuk:

„Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért”

– magyarázta Bogdán Szabolcs János.

Pék Sándor római katolikus általános helynök a 130 éve született Márton Áron püspöki jelmondatát: Non recuso laborem (Nem utasítom vissza a munkát, a szenvedést) és azon mondatait idézte, miszerint a jövő nem azoké, akik kételkednek, céltalanul bolyonganak, sodrodnak és gyűlölnek, hanem azoké, akik hisznek, tudják pontosan, hogy mit akarnak és szeretnek.

Mátyás Attila evangélikus-lutheránus tiszteletes a második korinthusi levélből idézte azt az igeszakaszt, miszerint „Ahol az Úr lelke, ott a szabadság”. Hangsúlyozta: az ember a szabadságot Istentől kapta a teremtés rendjén, ugyanakkor felelősséget is kaptunk Tőle.

Idézet
Az igazi szabadság tehát a lelkiismereti szabadsággal kezdődik. A külső szabadság csak illúzió, ha a lélek béklyóban van!

– mutatott rá Mátyás Attila.

Magyari Zita unitárius lelkész azt tanácsolta: soha se adjuk fel a reményt. Bár nagy a kísértés, ne engedjük azt, hogy a félelem határozza meg a mindennapjainkat, vagy hogy a lelkiismereti mércénél erősebb legyen az, amit a világ elvár tőlünk.

A rendezvényen alkalomhoz illő műsorral szolgált a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium diákjainak egy csoportja, akiket Tamás-Péter Réka tanárnő és Szakács Zoltán iskolalelkész készítettek fel. Orgonán Jakó Sándor kántor játszott.

A fotóra kattintva galéria érhető el.

Fotó: KREK/Torkos Márk Erik

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben