Ön felismerné a rákbetegség figyelmeztető jeleit?
Ön felismerné a rákbetegség figyelmeztető jeleit?

Fotó: 123RF

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Egy elhúzódó köhögés, egy nem gyógyuló seb a szájban vagy a megváltozott székelési szokások – hétköznapi panaszok, amelyeket könnyű elbagatellizálni, pedig olykor daganatos betegség figyelmeztető jelei is lehetnek. A szervezetünk sokféleképpen jelezheti, hogy valami nincs rendben, ám ezeket a jelzéseket nem mindig vesszük komolyan. Vajon felismernénk, ha a testünk valami fontosra próbálna figyelmeztetni?

A daganatos betegségek figyelmeztető jelei gyakran megtévesztően hasonlítanak más, jóval hétköznapibb egészségügyi problémák tüneteire, ezért önmagukban nem jelentik azt, hogy valaki rákos. A tartós köhögés hátterében állhat légúti betegség, a megváltozott székelési szokásokat emésztőrendszeri probléma is okozhatja, a nyirokcsomók pedig fertőzés következtében is megduzzadhatnak.

A lényeg tehát nem az, hogy minden szokatlan panasz miatt a legrosszabbra gondoljunk, hanem, hogy odafigyeljünk szervezetünk jelzéseire.

Dr. Kollák Erzsébet sugárterápiás szakorvossal arról beszélgettünk, melyek azok a könnyen félreértelmezhető jelek, amelyekre érdemes különösen odafigyelni, és tartós jelenlét esetén haladéktalanul orvoshoz fordulni.

Fontos időben segítséget kérni

A daganatos betegségek egyes figyelmeztető jeleit azért különösen nehéz felismerni, mert könnyen összetéveszthetők olyan panaszokkal, amelyekkel korábban már találkoztunk. A hasmenést, a székrekedést vagy ezek váltakozását sokan egyszerű emésztési zavarnak tekintik, a véres székletet pedig aranyérrel magyarázzák, holott ezek a vastag- és végbéldaganatok lehetséges tünetei is lehetnek.

Dr. Kollák Erzsébet szerint

érdemes ismernünk saját szervezetünk megszokott működését,

és odafigyelnünk a széklet állagának, színének megváltozására is. A fekete, szurokszerű széklet emésztőrendszeri vérzésre utalhat, a friss, piros vér pedig gyakran az alsó bélszakaszból vagy a végbéltájékról származik, de a vérzés pontos okát minden esetben tisztázni kell.

A szakorvos tapasztalata szerint sok beteg csak hosszabb idő elteltével kér segítséget, mert meg van győződve arról, hogy ártalmatlan problémával áll szemben.

Idézet
„A praxisomban minden héten van olyan beteg, aki elmondja: »azt hittem, aranyér«”

– fogalmazott.

A tartós köhögés, rekedtség vagy nyelési nehézség mögött ugyancsak meghúzódhat olyan elváltozás, amelyet nem szabad egyszerű megfázásként kezelni. A doktornő elmondása szerint a hangszálakat érintő daganatok viszonylag korán okozhatnak rekedtséget, ezért ez a tünet időben felhívhatja a figyelmet a problémára, más fej-nyaki daganatok azonban hosszabb ideig észrevétlenek maradhatnak.

A tüdő- és a vesedaganatok talán a legalattomosabbak, mert hosszú ideig észrevétlenül fejlődhetnek, és gyakran csak előrehaladottabb állapotban okoznak panaszokat. Az onkológiai szakember szemléletesen magyarázta, hogy ezekben a szervekben az elváltozás olyan, mintha egy szivacsban növekedne, és amíg nem érinti például a bordát vagy a hörgőt, akár semmilyen tünetet nem okoz.

A tüdődaganatok felismerését tovább nehezíti, hogy a köhögést sokan egyszerű megfázásnak tulajdonítják,

és a doktornő tapasztalatai szerint előfordul, hogy a beteget hosszabb ideig antibiotikummal kezelik, mielőtt fény derülne a panaszok valódi okára. Különösen megtévesztő lehet a köhögés a dohányosoknál, akik már hozzászoktak ehhez a tünethez, ezért annak elhúzódását vagy megváltozását sem feltétlenül tartják figyelmeztető jelnek.

Több színárnyalat, térképszerű körvonalak a bőrön

A bőrdaganatok figyelmeztető jelei sokszor szem előtt vannak, mégsem mindig vesszük őket komolyan. Dr. Kollák Erzsébet szerint a legsúlyosabbak közé tartozik a melanóma, amelynél az anyajegy különböző részei eltérő színűek, akár kékes-feketés árnyalatúak lehetnek, a szélei pedig nem szép kerekdedek, hanem egy térkép körvonalaira emlékeztetnek.

Ha egy ilyen anyajegy növekedni kezd, mielőbb bőrgyógyászhoz kell fordulni.

A nőgyógyászati daganatok felismerését gyakran az késlelteti, hogy a nők a szokatlan vérzést egyszerűen a változókor számlájára írják. A szakorvos szerint a menopauza közeledtével valóban előfordulhat, hogy kimarad egy-egy menstruáció, máskor két vérzés között jelentkezik újabb, ezért könnyű azt gondolni, hogy mindez természetes velejárója a hormonális változásoknak. Csakhogy a méhnyak- és méhtestdaganatok esetében is jelentkezhet a megszokottnál gyakoribb vérzés, amelynek mennyisége attól is függ, mekkora és mennyire sérülékeny a daganat. Előfordulhat, hogy csak kevés vér távozik, amit a beteg nem tart aggasztónak, előrehaladottabb állapotban pedig már zavaró, kellemetlen szagú váladékozás is jelentkezhet.

A doktornő a petefészekdaganatok kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy

olykor szinte csak a has növekedése és puffadása figyelmeztet a bajra.

Ilyenkor a hasüregben folyadék gyűlhet fel, amely a testhelyzet változtatásakor is elmozdulhat, a haskörfogat pedig egyre nagyobb lesz.

Az emlődaganatok esetében egy évekkel korábbi, megnyugtató ultrahanglelet is késleltetheti az orvoshoz fordulást. Dr. Kollák Erzsébet elmondta: gyakran találkozik olyan betegekkel, akik arra hivatkoznak, hogy a csomót már három évvel korábban megvizsgálták, és akkor jóindulatúnak találták, ezért most sem gondolnak komolyabb problémára. Csakhogy az egykori leleten sokszor az is szerepelt, hogy hat hónap múlva kontrollvizsgálatra kell jelentkezni, ezt azonban elmulasztották. A szakorvos ezért hangsúlyozta:

egy régi, jóindulatú eredmény nem jelenti azt, hogy az emlőben észlelt új vagy megváltozott csomót ne kellene ismét megvizsgáltatni.

Amikor az egész testünk jelez

A daganatos betegségek olykor nem egyetlen szervhez köthető panasszal, hanem olyan általános tünetekkel jelentkeznek, amelyeket könnyű a kimerültségnek, a stressznek vagy az életkornak tulajdonítani. Az onkológus szerint különösen figyelmeztető lehet, ha valaki úgy kezd fogyni, hogy ugyanannyit eszik, mint korábban, nem fogyókúrázik, mégis egyre kevesebbet mutat a mérleg. Ugyancsak érdemes odafigyelni a szokatlan gyengeségre, a tartós fáradékonyságra és az erős éjszakai izzadásra, különösen akkor, ha ezekhez a nyakon, a hónaljban vagy más testtájon megnagyobbodott nyirokcsomók társulnak. A doktornő elmondta, hogy ezek a panaszok például a nyirokrendszer daganatos betegségeinél is előfordulhatnak, de önmagukban egyik tünet sem bizonyítja a rák jelenlétét.

Idézet
„Nincs egyetlen jelünk sem, ami csak daganatra jellemző”

– hangsúlyozta a szakorvos, hozzátéve: éppen ezért nem az a cél, hogy néhány leadott kiló miatt megijedjünk, hanem hogy odafigyeljünk azokra a megmagyarázhatatlan változásokra, amelyek tartósan fennállnak, nem javulnak, esetleg idővel súlyosbodnak is.

„Kérjük, sőt, követeljük a megelőző vizsgálatokat!”

A daganatos betegségek felismerésében gyakran értékes hónapok vesznek el, mire a beteg végigbolyong az egészségügyi rendszer útvesztőjében. Dr. Kollák Erzsébet szerint sokan előbb abban reménykednek, hogy „majd elmúlik”, mások inkább nem akarnak tudomást venni a bajról, mert úgy gondolják, „jobb, ha nem tudom”. Mire mégis felkeresik a háziorvost, majd időpontot kapnak a szakorvoshoz és a további vizsgálatokra, akár fél év is eltelhet. Sokan ráadásul azért halogatják a kivizsgálást, mert nincs pénzük magánrendelésre, és azt tervezik, hogy majd akkor mennek, ha összegyűjtötték a szükséges összeget. A doktornő ezért arra biztat mindenkit, hogy

ne várjon a tünetek megjelenéséig, hanem kérje, sőt követelje a háziorvosától az elérhető megelőző vizsgálatokat.

Érdeklődjünk a háziorvosnál a megelőző vérvizsgálatok, a székletvérteszt, a méhnyakrák felismerését segítő HPV-szűrés, a mammográfia és férfiaknál a PSA-vizsgálat lehetőségéről. Ezek életkortól és kockázati tényezőktől függően kérhetők, bizonyos megelőző ellátások pedig egészségbiztosítás nélkül is hozzáférhetők.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben