Poloskavadászat: így védekeztek idén a hobbikertészek
Poloskavadászat: így védekeztek idén a hobbikertészek

Fotó: hovege.hu

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

A morzsaporszívótól a csalinövényeken át a futókacsákig számos módszerrel próbálják megóvni a termést a poloskáktól a hobbikertészek. Összegyűjtöttük azokat a vegyszermentes megoldásokat, amelyeket idén a legtöbben használtak, illetve saját tapasztalataik alapján a leghatékonyabbnak tartottak a kártevők gyérítésére.

A poloskák ellen nincs egyetlen tökéletes módszer, amellyel teljesen eltüntethetnénk őket a kertből, a hobbikertészek tapasztalatai alapján inkább több, elsősorban vegyszermentes megoldás kombinálásával lehet annyira visszaszorítani az állományukat, hogy a kártétel minimális maradjon.

A porszívó lett a poloskavadászok egyik fő fegyvere

A poloskák elleni védekezésben a hobbikertészek tapasztalatai alapján továbbra is a rendszeres begyűjtés az egyik legbiztosabb módszer, az utóbbi időben azonban a kézzel történő szedegetés mellett egyre többen vetik be a kis méretű, akkumulátoros kézi morzsaporszívókat is. A módszer egyszerű, a növényeken ülő kifejlett poloskákat és fiatal egyedeket felszívják, majd a tartály tartalmát ecetes, sós vagy mosogatószeres vízbe ürítik. Többen arról számoltak be a kertészeti csoportokban, hogy a különféle házi permetlevek kipróbálása után jutottak el ehhez a megoldáshoz, és van, aki már „poloskaszívó” nélkül nem is indul ki a kertbe.

A porszívózás eredményessége ugyanakkor nagyrészt azon múlhat, mennyire következetesen kutatják fel és távolítják el az újabb egyedeket,

a kertészek beszámolóiban ugyanis szinte mindig visszatér a növények rendszeres átvizsgálása. Vannak, akik reggelente járják végig a paradicsomültetvényt, amikor a rovarok még kevésbé mozgékonyak. A levelek fonákján talált petecsomókat és a frissen kikelt, még együtt maradó fiatal poloskákat szintén eltávolítják, mert ebben az állapotban egyszerre akár egy egész csoporttól meg lehet szabadulni. Aki nem akar porszívót használni, lényegében ugyanezt a mechanikai gyérítést végezheti egy vízzel vagy mosogatószeres vízzel töltött edénnyel. Többen a növény alá tartják a vödröt vagy kisebb tálat, majd megmozgatják az ágakat, a veszélyt érzékelő poloskák ugyanis gyakran levetik magukat, így közvetlenül a folyadékba esnek. Mások kis nyeles hálóval fogják fel őket, majd onnan kerülnek a vízbe.

Csalinövényekkel egy helyre terelhetők a rovarok

A poloskák elleni védekezés egyik érdekes iránya éppen az ellenkezőjére épül annak, amit elsőre várnánk, vagyis nem elriasztani próbálják a kártevőket a paradicsomtól, hanem olyan növényeket hagynak vagy ültetnek a közelében, amelyekre a poloskák szívesen összegyűlnek, majd innen rendszeresen eltávolítják őket. A hobbikertészek tapasztalatai alapján erre több növény is alkalmas lehet,

a legtöbbször a körömvirág, a mángold és a napraforgó került elő, de említették a borsikafüvet, a kukoricát és a bokorbabot is.

A módszer tehát önmagában nem attól működik, hogy a csalinövény magához vonzza a poloskákat, hiszen ha azokon zavartalanul szaporodhatnak, azzal éppen az ellenkező hatást érhetjük el, hanem attól, hogy egy könnyen ellenőrizhető helyen koncentrálódnak, ahonnan kézzel, edénybe rázva vagy akár porszívóval egyszerre nagyobb számban lehet eltávolítani őket.

A legerősebb tapasztalatok egyike a mángoldhoz kapcsolódik, amelyet egy kertész évek óta szándékosan hagy magszárba menni a kert több pontján, mert a poloskák tömegesen összegyűlnek rajta. Reggel és este járja végig a növényeket, és előfordul, hogy egy-egy magszárról egyszerre harminc–ötven egyedet ráz a vízzel töltött edénybe, miközben állítása szerint a közeli paradicsomot jóval kevésbé támadják. A napraforgó ugyancsak több, egymástól független beszámolóban jelent meg, egy kertész kifejezetten a sorok közé ültette, majd onnan szedte össze a kártevőket.

A körömvirág azért különösen érdekes, mert ugyanazt a jelenséget egyesek problémaként, mások lehetőségként értelmezik. Többen azt tapasztalták, hogy a poloskák valósággal ellepik, különösen az elvirágzott, magot érlelő fejeket, ezért volt, aki inkább kiszedte a növényeket, más viszont éppen emiatt ültet belőlük többet a paradicsom közelébe, és innen gyűjti össze a kártevőket.

Permetek és riasztónövények

A házi permetek és természetesnek tartott készítmények jelentik a poloskák elleni védekezés legváltozatosabb, ugyanakkor legellentmondásosabb területét, mert szinte minden népszerű megoldás mellett találni olyan hobbikertészt is, akinél ugyanaz a módszer egyáltalán nem vált be. A legtöbbször a faecet- és a neemalapú készítmények kerülnek elő, mellettük azonban káliszappannal, tejjel, fokhagymával, csípős paprikával, ecettel, szódabikarbónával és különböző illóolajokkal készült keverékeket is használnak.

A faecetre például többen esküsznek, van, aki hetente permetezi vele a teljes paradicsomnövényt, és azt tapasztalta, hogy a poloskák elkerülik,

mások viszont éppen arról számoltak be, hogy rendszeresen használták, mégsem változott érdemben a helyzet. Hasonlóan megoszlanak a tapasztalatok a fokhagymás-csípős paprikás permettel kapcsolatban, amelyet egyesek eredményesnek tartanak, mások szerint azonban még a csípős paprikán is zavartalanul táplálkoznak a poloskák.

A neemalapú készítmények szintén gyakran szerepelnek a hobbikertészek eszköztárában. A beszámolók alapján azonban ezt sem érdemes biztos megoldásként kezelni, hiszen olyan kertész is akadt, aki a faecet, a neemkészítmény és több házi szer kipróbálása után sem tudta megfékezni az inváziót. Hasonló óvatosságot indokolnak a poloskariasztónak tartott növények is, amelyek közül leggyakrabban a büdöskét, a bazsalikomot, a levendulát és a mentát említik. Bár vannak kedvező tapasztalatok, több kertész arról számolt be, hogy a paradicsomot büdöske, bazsalikom, levendula és zsálya társaságában is ellepték a poloskák, sőt olyan beszámoló is akad, amelyben frissen kikelt, fiatal egyedek egész csoportját találták a bazsalikomon.

A természetes ellenségek is besegíthetnek

A poloskák számának kordában tartásában a hobbikertészek szerint a természetes ellenségeknek is lehet szerepük, ezért sokan már nemcsak azt figyelik, hogyan pusztíthatnák el a kártevőket, hanem azt is, milyen ragadozókat érdemes megtűrni és védeni a kertben. Különösen sok kedvező tapasztalat gyűlt össze a darázspókról, amelyet egyesek annyira hasznosnak tartanak, hogy ha máshol találnak rá, átviszik a paradicsomhoz, mások pedig a növények között megjelenő példányokat tudatosan háborítatlanul hagyják, sőt, odacsalogatják. Az imádkozó sáskát szintén többen említik poloskafogyasztóként, de általában a pókokban és a ragadozó rovarokban is szövetségest látnak.

Van, aki a mélymulcsos kertjében kialakult gazdagabb rovarvilággal hozza összefüggésbe, hogy kevesebb poloskája lett, mások a madarak, a tyúkok vagy a futókacsák segítségére támaszkodnak. Utóbbi külön is figyelmet érdemel, mert a hobbikertészek tapasztalatai szerint nemcsak a poloskákat szedi össze, hanem más kártevőket, köztük a csigákat és különféle rovarokat is elfogyasztja. Többen arról számoltak be, hogy a kertben tartott futókacsák mellett alig találkoznak poloskával, mások pedig azt figyelték meg, hogy az állatok követik őket a növények között, és azonnal felszedik a begyűjtés közben földre hulló egyedeket. A természetes ellenségek támogatását ezért érdemes inkább a védekezés egyik elemének tekinteni, amelyhez a termés fizikai védelme is társulhat.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben