Pap István

A bihardiószegi orvos és helytörténész saját bevallása szerint tizenöt éve foglalkozik szőlészeti-borászati kutatásokkal, és ezeknek a kutatásoknak a során szembesült azzal a ténnyel, hogy teljesen ismeretlen előttünk Bihar vármegye és Alsó-Érmellék XVIII–XIX. századi társadalomtörténete és vidéki közművelődési élete. Ebben meghatározó szerepe volt annak, hogy Trianon után kettészakadt Bihar vármegye, melynek romániai része perifériára szorult, és ez a tudományos kutatásokra is kihatással volt. Nem véletlen tehát, hogy a most megjelent Ismeretlen Érmellék című munka második kötetével nagyszabású és sokrétű célokat tűzött ki magának Szabó József, hiszen sok és sokféle lemaradást kell behozni az Érmellék hely- és kultúrtörténetének feltárásakor. A célkitűzéseket a kötetbemutatón Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke ismertette. Ezek közé tartozik irodalmi és történelmi hírességeink és Alsó-Érmellék kevéssé ismert vagy eleddig ismeretlen kapcsolatainak a feltárása, továbbá a könyv fel kívánja tárni nagyjaink érmelléki kultuszának kialakulását és annak folytonosságát napjainkig. További célkitűzése a kötetnek az Alsó-Érmellék elfeledésre ítélt helyi személyiségei társadalmi jelentőségének feltárása, sokszor regényes adalékokkal egészítve ki tudásunkat, ugyanakkor ebben a kötetben történik meg az Alsó-Érmellék művészi világának kataszterszerű nyilvántartásba vétele, ezzel a kötet kapcsolódik az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában elnevezésű kezdeményezéshez. És végül a kötet a kiemelkedő életutak bemutatásával akar példát mutatni a jövő generációi számára. 

Egymásra utaltság

Ezt követően maga a szerző vette át a szót, elárulva azt, hogy akkor támadt a könyv megírásának az ötlete, amikor a Művelődés folyóirat számára megszerkesztette az Érmellékről szóló számot. Szabó József munkamódszeréről szólva elmondta, hogy ma már kötelező felhasználni a digitális forrásokat, de ezeknek a beépítése a kutatásba nem pótolhatja a vidék- és terepjárást, annál is inkább, mert még élnek azok az idős emberek, akik nagyon értékes régi fényképekkel, dokumentumokkal rendelkeznek. Ezeknek a dokumentumoknak a begyűjtése rendkívül fontos, mert az adatközlők leszármazottai már nem kezelik értéküknek megfelelően a „régi kacatokat”, ezért félő, hogy azok elvesznek, ha a helytörténészek nem végzik el ezt a begyűjtést. Majd Szabó József megjegyezte: „Oda kell figyeljünk a tapasztalt szaktörténészek által kikapart információkra, ők pedig oda kell figyeljenek az autodidakta helytörténészekre, mert mi több helyismerettel és olyan információkkal rendelkezünk, amelyekkel ők nem. A szakképzett kutatók ne nézzék le az autodidakta helytörténészeket, mert egymásra vannak utalva!” – fogalmazott a szerző.

Szabó József elmondta, hogy könyvében olyan kultúrtörténeti „sztorikat” bányászott elő, amelyek megírásra kívánkoztak. Röviden így jellemezte az Ismeretlen Érmellék II. című munkáját: „Rengeteg sztori van benne, de nem mese!” A négy évvel ez első kötet megjelenése után napvilágot látó második kötetben többek között olvashatunk Széchenyi István, Kossuth Lajos, Kazinczy Ferenc, Ady Endre és Petőfi Sándor érmelléki kultuszáról, de olyan érdekes történetekkel is megismertet a szerző, mint az a szerelmi háromszög, amibe Kazinczy Ferenc és Csokonai Vitéz Mihály belekeveredett, XII. Károly svéd király érmelléki átutazása, az 1890-es királyi hadgyakorlat, vagy épp Bihar megye szerepének története a csárdás kialakulásában.

A könyvbemutatón szintetizátoron játszott Ghitea Balázs. A klasszikus zenei aláfestés ideje alatt a falra kivetítve érmelléki településeket, épületeket, embereket bemutató képek voltak láthatók. A könyv a Varadinum Script Kiadó gondozásában jelent meg a Bethlen Gábor Alap és a Partium Alapítvány anyagi támogatásával. A kötethez rendkívül gazdag képanyagot tartalmazó CD-mellékletet jár.