Pap István

A hőenergia ára Nagyváradon negyven százalékkal emelkedett, aminek következtében a téli szezon kezdetén 283 lej helyett 396 lej lett a gigakalóriánkénti ár, így a helyi költségvetés által nyújtott 129 lejes támogatás ellenére is az egekbe szöktek a fűtésköltségek. Ebben a helyzetben jól jött, hogy a kormány 11,7 millió lejjel támogatja a nagyváradi távhő-költségvetést. Ennek hatására a Nagyváradi Helyi Tanács a napokban szavazta meg a távhőrendszerre csatlakozott lakossági fogyasztóknak nyújtott szubvenció emelését 129 lejről 155 lejre, ami azt jelenti, hogy az érintettek az eddigi 396 lej helyett 373 lejt fognak fizetni gigakalóriánként. 

Mi mennyi? 

Érdemes megjegyezni, hogy a Nagyváradi Hőszolgáltató Vállalat által előállított hőenergia költsége 528 lej/gigakalória, ami az országban a legalacsonyabbnak számít, viszont az önkormányzat által nyújtott szubvenció is a legalacsonyabb országos szinten, az előállítási költségnek mindössze 29 százaléka; ez a magyarázata annak, hogy a legalacsonyabb előállítási költség ellenére sem Nagyváradon a legalacsonyabb a hőenergia lakossági ára. A decemberi számlák már kijöttek, így képet kapunk arról, hogy körülbelül mennyit kell fizessenek a váradiak a fűtésért, illetve a meleg vízért. „Egy garzonlakás fűtése körülbelül 240 lejbe kerül, egy kétszobás lakásé körülbelül 320 lejbe, egy háromszobás lakásé 420 lejbe, egy négyszobás lakásé pedig 450 lejbe” – mondja Cristian Ile, aki tizennyolc nagyváradi lakótársulás ügyvezetője. Ehhez jön még a meleg víz, amelynek ára köbméterenként 18 lejről 26 lejre nőtt, illetve mindehhez hozzáadódnak a hulladékelszállítási díjak és egyéb költségek is. A januári számlákban már meg fog jelenni a 23 lejes plusz támogatás, de ez nem jelenti azt, hogy kevesebbet is fogunk fizetni, mint decemberben, figyelmeztet Dan Creţu, a Nagyváradi Hőszolgáltató kereskedelmi igazgatója. Mint mondja, decemberhez képest nagyon hideg időszakok voltak januárban, illetve nagy hidegek várhatók februárban, úgyhogy a januári számlák a decemberiekhez képest mintegy tíz százalékkal magasabbak lesznek, februárra pedig akár húsz százalékkal is többet fizethetünk. Dan Creţu korábban lapunknak elmondta, hogy a megemelt önkormányzati támogatással a januári fűtésköltség egy garzonlakás esetében 255, egy kétszobásé 350, egy háromszobás lakásé 450 lej lesz, de ezek csak átlagbecslések, hiszen a költség függ a fogyasztói szokásoktól, a hőszigetelő rendszer minőségétől, a fűtési berendezések számától és nagyságától, illetve természetesen a kültéri időjárástól is.

A jelentősen megnövekedett fűtési költségek sok fejtörést okoznak a váradiaknak. Az egyik nagyváradi lakótársulás elnöke lapunknak elmondta, hogy a tavalyi évhez képest lakásonként 100 lejjel emelkedett meg a fűtésszámla abban a tömbházban, amelyet ő irányít. Mint mondja, ha tekintetbe vesszük az inflációt és a világgazdasági folyamatokat, aminek nyomán nagyon sok alapanyagnak rendkívül felment az ára, ez a száz lejes növekedés nem is annyira magas; persze, azt nem tudni, meddig fog még emelkedni a földgáz ára, ami értelemszerűen a fűtésköltségeket is emelni fogja – teszi hozzá. Cristian Ile is bizakodó, noha van ok aggodalomra is: „Egyelőre jobb a helyzet, mint a 2008-as válság idején, amikor a hátralékok száma robbanásszerűen megnőtt, mert az emberek elvesztették a munkájukat, de az újabb áremelésekkel ugyanebbe az irányba haladunk” – mondja. „Az emberek félnek. Van egy lakótársulásom, ahol a legtöbben rögtön a közzététel után befizették a rezsiköltséget, mert félnek, hogy ha elköltik a pénzüket, akkor hátralékot halmoznak fel, és később már nem tudják kifizetni” – teszi hozzá. Ilyen körülmények között a most megszavazott 23 lejes csökkenés segítség a lakosoknak, mert „minden összeg, amit nem kell kiadni, hanem amit mi kapunk, az jól jön” – fogalmaz. Az ügyvezető kiemeli, hogy az önkormányzati szubvenció nemcsak magának a fűtésnek, hanem a meleg víznek a díjszabását is érinti. „A meleg víz köbméterenként 26,5 lejről 24,5 lejre fog csökkenni, ez két lejes csökkenés, de ha havi tíz köbméterrel számolunk, az már húsz lej. Ehhez hozzáadódik a fűtés árának a 23 lejes csökkenése, úgyhogy egy háromszobás lakás lakói havonta mintegy 50 lejjel kevesebbet kell majd fizessenek” – magyarázza. Tapasztalatairól szólva elmondja, hogy bár nehéz a megélhetés, de mégsem olyan súlyos a helyzet, mint volt 2008-ban. Most nem vesztették el annyian a munkahelyüket, a nyugdíjakat is emelték egy kicsit, ráadásul a fűtéstámogatásra jogosultak körét is bővítették, így akiknek gondot okoz a számlák kifizetése, azok igényelhetik a fűtéstámogatást. „Tavaly alig 300–400 igénylés volt fűtéstámogatásra, most városszerte van legalább 3200. Én tizennyolc lakótársulást irányítok, a tavaly mindössze háromban volt fűtéstámogatási kérelmem, az idén pedig már mind a tizennyolcból” – mondja. 

Alternatívák

Azt gondolhatnánk, hogy a távhőrendszerre csatlakoztatott fogyasztók szerencsésebbek, mint azok, akik esetében ez nem áll fenn, mert kevesebbet kell fizetniük a fűtésért. Ezt a feltételezést erősíti Dan Crețu is, akitől megtudjuk: „A saját gáztüzelésű kazán esetében az értékcsökkenés, a karbantartás, az ellenőrzések, a javítások és egyéb költségek is felmerülnek, amelyek a Hőszolgáltató ügyfelei számára szinte nem is léteznek”. És azok a nagyváradiak is sokkal többet fizetnek a fűtésért és a meleg vízért, akik villannyal vagy fával oldják meg ezt a kérdést – teszi hozzá. Ez azonban nem minden esetben felel meg a valóságnak, kivéve a villanyárammal fűtőket. A Bihoreanul hetilap szólaltatott meg egy váradi lakost, aki elektromos energiával fűti otthonát, és januárban 68 bani/kWh árral számolva kétezer lejes számlát kapott a decemberi fogyasztására. A saját gázkazánnal fűtők esetében valóban volt olyan család, amelyik decemberre 842 lejt fizetett, de ennek a magas összegnek az oka az volt, hogy nagy, 300 köbméteres volt a gázfogyasztás. Azonban az Európa lakóparkban emeletes házban élő család decemberre 403 lejt fizetett, ami körülbelül annyi, mint egy, a távhőrendszerre csatlakozott háromszobás tömbházlakás hő- és melegvíz-fogyasztása, ráadásul a saját gázkazánnal fűtők esetében a főzésre használt gáz ára is benne van a számlában. Mint azt az Európa lakóparkban élő családtól megtudtuk, a gázköltségük egyébként 520 lej volt, de ebből lejött a 117 lejes állami kompenzáció. Az azonban tény, hogy ez a kompenzált számla is jócskán magasabb, mint a tavalyi költségek, 2020 decemberében ugyanis ugyanez a család mindössze 273 lejt fizetett az elfogyasztott földgázért.

Fafűtés és a többi

Nagyváradon a távhőrendszerrel szemben még mindig alternatívát jelent a fafűtés. Az Ady Endre utcán lakó, fafűtéses ház lakójától megtudjuk, hogy az idei szezonra 215 lejt fizetett egy köbméter fáért, és tíz köbmétert vett, mert ekkora mennyiség elegendő a téli szezon öt hónapjára. Ebből könnyen kiszámolható, hogy havi lebontásban 430 lejbe került a faanyag, amivel egy 90 négyzetméteres házat fűt ki. A fentiekkel lényegében megegyező költségekről számol be egy Őssiben lakó olvasónk is, azzal a különbséggel, hogy ő a 2000 lejért vásárolt 10 folyóméter fával csak ötven négyzetmétert fűt ki a mintegy 170 négyzetméteres házban. „Ha az egész házat kifűtenénk, akkor 1500 lej lenne a fűtésköltségünk havonta” – fogalmaz. A fafűtésnek azonban több hátránya is van, mondja: a fát fel kell vágni, tárolni, állandóan rakni kel la tűzre, tehát meglehetősen komoly feladatot jelent. Ezért is gondolkozik azon, hogy átáll egy másik fűtési módra, de nem az áramra, mert az a legdrágább – mondja. Szóba jött a brikett, aminek az az előnye, hogy tégla formájúra van vágva, tehát már nem kell vágni, száraz, több a fűtésértéke, mint a fának, viszont drágább is annál. A másik alternatíva a fapellet, aminek az az előnye, hogy a fafűtéses kazán automatikusan adagolja ezt a fűtőanyagot. Olvasónk szerint a hosszú távon legjutányosabb megoldás a napelemes rendszer, csakhogy ennek kiépítése nagyon drága, és hosszú évekbe telik, amíg megtérül a befektetés ára. A megtérülés ugyanakkor annak is a függvénye, hogy a rendszert üzemeltető szolgáltató, jelesül az Electrica mennyi pénzért veszi be a lakók által megtermelt és a rendszerbe bejuttatott áramot. 

Illusztráció. Fotó: Alexandru Nițescu