A szakképzett munkaerő hiánya továbbra is az egyik legnagyobb kihívás Bihar megye gazdaságában. Bár a munkanélküliségi ráta alacsony, a vállalatok egyre nehezebben találnak megfelelő alkalmazottakat, különösen a szakmunkát igénylő területeken. Adrian Morar, a Bihar Megyei Foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM) igazgatója lapunknak elmondta: a probléma elsősorban a feldolgozóipart, a logisztikát, az építőipart, a vendéglátást és a szolgáltatási szektort érinti.
– fogalmazott az igazgató. Szerinte egyre nagyobb gondot jelent, hogy sok fiatal diplomás nem hajlandó szakmát tanulni vagy pályát módosítani.
– hangsúlyozta. A helyzetet jól mutatja, hogy a megyei munkaerőpiacon meghirdetett állások mindössze 7-8 százaléka szól felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek. Az AJOFM vezetője szerint ezzel szemben a kétkezi szakmákban egyre nehezebb megfelelő munkavállalókat találni.
Külföldi munkaerővel pótolják a hiányt
A vállalatok részéről folyamatos az igény a munkaügyi hivatal segítségére, ugyanakkor a munkaerő-utánpótlás biztosítása nem egyszerű feladat. Előfordul, hogy egy cég néhány héten belül 50 vagy akár 100 új munkavállalót szeretne felvenni, miközben egy szakképzés, illetve átképzés három-négy hónapig is eltarthat. A hiány pótlására egyre több vállalkozás alkalmaz az Európai Unión kívülről érkező munkavállalókat. Különösen az építőiparban és a vendéglátásban Bihar megyében ma már számos cég támaszkodik ázsiai vagy más országból érkező dolgozókra. A munkáltatók tapasztalatai szerint ezek a munkavállalók megbízhatók és kiszámíthatók.
– mondta Morar. A munkaerőhiány nem egyformán érinti Bihar megye minden térségét. A legnagyobb kereslet továbbra is Nagyváradon és a város körüli gazdasági övezetben jelentkezik, elsősorban az ipari parkokban működő vállalatoknak köszönhetően.
– mondta Morar, aki szerint a helyzet ellentmondásos, mert Bihar megyében a munkanélküliségi ráta jelenleg körülbelül 2 százalék, ami gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságnak felel meg.
Más településeken viszont más a helyzet. Margittán például az utóbbi időszakban több jelentős csoportos létszámleépítés történt, emiatt a városban jelenleg nem munkaerőhiányról, hanem inkább munkaerő-feleslegről lehet beszélni. Az igazgató felvázolta, melyek azok az okok, amelyekre a hosszú ideje tartó munkaerőhiány visszavezethető. Becslése szerint Bihar megye 2010 és 2025 között 45–50 ezer munkavállalót veszített el. Ebben szerepet játszik a külföldi munkavállalás, a népesség elöregedése és a csökkenő születésszám is.
– magyarázta. A kivándorlás egyik legfontosabb oka a bérek közötti különbség. Morar példaként említette, hogy egy szakképzett dolgozó Bihar megyében gyakran 3500– 4000 lejes fizetést kap, miközben ugyanazért a munkáért Németországban vagy Ausztriában akár 2000 eurót, azaz 9–10 ezer lejt is kereshet.
– tette hozzá. Felértékelődik a mobilitás szerepe Az igazgató úgy véli, a hosszú távú megoldás a munkaerőhiány problémájára – részben legalábbis – a bérek emelése lehetne. Szerinte, ha a romániai fizetések elérnék a nyugat-európai béreknek legalább a felét, az jelentősen mérsékelhetné a munkaerőhiányt, mert többen költöznének haza, illetve többen lennének azok, akik eleve nem mennének el. A következő években ugyanakkor a mobilitás szerepe is felértékelődik. Egyre több nagyvállalat szervez dolgozói számára ingyenes buszjáratokat Bihar megye különböző térségeiből Nagyváradra. Az AJOFM vezetője szerint a jövőben egyre inkább az lesz jellemző, hogy az emberek naponta 50–60 kilométert utaznak.
– fogalmazott Adrian Morar. Végezetül kiemelte, hogy az előttünk álló öt-tíz évben Nagyvárad és vonzáskörzete még inkább a megye gazdasági fejlődésének legfontosabb motorja lesz.
Csíkszék
