A pénzügyi kockázat azonban ennél nagyobb azoknál a gazdáknál, akik APIA-támogatásban részesülnek. Az ügynökség márciusi figyelmeztetése szerint a tarló vagy a legelők száraz vegetációjának elégetése sérti a GAEC 3 és GAEC 10 feltételességi előírásokat, ezért az ellenőrzés során észlelt égésnyomok támogatáscsökkentést vagy a támogatás elvesztését eredményezhetik. Az APIA külön hangsúlyozta:

így a terepi beavatkozások, a hatósági jelentések és a távérzékelési adatok összevethetők.

A hulladékégetésre is magas bírságtételek vonatkoznak. A hulladékgazdálkodási rendelet szerint a hulladékok – beleértve a műanyagot, fóliát, gumit, kezelt fát vagy más vegyes szemetet – nyílt téri elégetése magánszemélyek esetében 30 ezer és 45 ezer lej közötti bírsággal sújtható, jogi személyeknél pedig még ennél is magasabb összeggel. Vagyis ha a tarló vagy a kerti növényi maradvány közé bármilyen egyéb hulladék kerül, a szankció azonnal többszörösére nőhet.

Égetés kiskertekben

A szabályok nemcsak a külterületi földeket érintik. Sok családi háznál ma is bevett gyakorlat, hogy tavasszal az összegyűjtött száraz füvet, lemetszett ágakat, avart vagy a kert végében felhalmozott nyesedéket egyszerűen meggyújtják. A jogszabályok alapján azonban ez sem tekinthető kockázatmentesnek.

Ehhez társulnak a helyi önkormányzati előírások is. Például Nagyvárad köztisztasági szabályzata külön tiltja a zöldhulladék és más hulladékok meggyújtását, és 1500–2500 lej közötti helyi bírságot is lehetővé tesz az ilyen esetekben. A települési szabályozások emellett a helyi rendőrség vagy az önkormányzat által kijelölt ellenőrző személyzet számára is intézkedési jogkört biztosíthatnak, miközben a tűz továbbterjedése esetén a katasztrófavédelem külön tűzrendészeti eljárást indíthat.