Az új bértörvény egységes számítási rendszert vezetne be, amelyben az alapbért az adott munkakörhöz tartozó együttható és egy 4100 lejes referenciaérték szorzata határozná meg. A leglátványosabb változások a pályakezdő pedagógusokat érintenék.
Egy felsőfokú végzettségű kezdő tanár együtthatója 1,84 lenne, ami 7544 lejes bruttó alapbért jelentene. A munkaügyi minisztérium számításai szerint ez a kategória jelenleg 6446 lejes bruttó alapbérrel rendelkezik, így a növekedés megközelítené a 17 százalékot.
A tárca szerint a jelentősebb emelés célja az, hogy vonzóbbá tegye a pedagóguspályát a fiatal diplomások számára, különösen annak fényében, hogy számos iskolában egyre nehezebb megfelelő szakképzettségű tanárokat találni, egyes tantárgyaknál pedig már most is munkaerőhiány tapasztalható.
Egy felsőfokú végzettségű, I-es didaktikai fokozattal, több mint 25 éves szolgálati idővel rendelkező tanár alapbére a jelenlegi 8217 lejről 9635 lejre emelkedne. Ez első pillantásra jelentős növekedésnek tűnik, ugyanakkor a teljes havi bruttó jövedelem esetében a minisztériumi számítások már csak minimális különbséget mutatnak. Ebben a kategóriában a teljes bruttó havi bevétel 12.021 lejről 12.166 lejre nőne, ami mindössze körülbelül egyszázalékos emelkedést jelent.
Éppen ez a különbség váltotta ki a pedagógus-szakszervezetek legélesebb kritikáját.
A szakszervezeti vezetők szerint az új bértábla túlságosan „ellaposítja” a bérezési rendszert, vagyis a pályakezdők és a több évtizedes tapasztalattal rendelkező pedagógusok közötti különbség túl kicsivé válik. Álláspontjuk szerint egy I-es didaktikai fokozattal rendelkező, nagy szakmai tapasztalattal bíró tanárnak, aki évek óta többletfeladatokat vállal és bizonyított szakmai eredményeket tud felmutatni, lényegesen magasabb javadalmazásban kellene részesülnie, mint egy pályakezdő kollégájának.
A tervezet szerint a felsőfokú végzettségű pedagógusok esetében a kezdő tanárok 1,84-es együtthatóval szerepelnének a bértáblában, míg a több mint 25 éves szolgálati idővel rendelkező véglegesített tanárok 2,05-ös, a II-es didaktikai fokozattal rendelkezők 2,18-as, az I-es didaktikai fokozatú pedagógusok pedig 2,35-ös együtthatót kapnának. Ez rendre 7544, 8405, 8938, illetve 9635 lejes bruttó alapbért jelentene.
Egy kezdő egyetemi tanársegéd ugyanúgy 1,84-es együtthatóval és 7544 lejes bruttó alapbérrel indulna, mint a közoktatásban dolgozó kezdő pedagógusok. Ezzel szemben egy több mint 25 éves szolgálati idővel rendelkező egyetemi tanár együtthatója elérné a 4-et, ami már 16.400 lejes bruttó alapbért jelentene. A docensek és adjunktusok bérei a két szélső érték között helyezkednének el.
Újabb vitákat váltott ki a teljesítményalapú juttatások tervezett átalakítása is. A jelenlegi rendszerben a kiemelkedő szakmai eredményeket elérő pedagógusok úgynevezett érdemfokozatot kaphatnak, amely öt éven keresztül a fizetésük 25 százalékával növeli jövedelmüket.
A tervezet ezt teljesítményprémium-rendszerrel váltaná fel, amelyet egy intézményben legfeljebb az alkalmazottak 30 százaléka kaphatna meg, mértéke pedig az alapbér 10–20 százaléka lenne.
A jogszabály elfogadását szoros határidő nehezíti. Az egységes közalkalmazotti bértörvény Románia helyreállítási tervének egyik vállalása, ezért a hatóságok szerint legkésőbb 2026. augusztus 31-ig el kell fogadni és ki kell hirdetni. Ellenkező esetben az ország mintegy 770 millió euró uniós forrástól eshet el.
Dance
