Ciucur Losonczi Antonius

A sajtó munkatársait már szerda délben végigvezették a Körösvidéki Múzeum második emeletén megtekinthető két állandó kiállításon (modern- és jelenkori történelmi tárgyak gyűjteménye, valamint egyetemes és kortárs képzőművészeti alkotások), a házigazdák Gabriel Moisa múzeumigazgató, valamint Cornel Abrudan és Florina Ciure osztályvezetők voltak. 

A meghívott Călin Gal, a Bihar Megyei Tanács alelnöke röviden arról beszélt, hogy minden egy határon átnyúló RO-HU-s projekt keretében valósult meg, melynek főpályázója Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, és együttműködő partner a megyei tanács által fenntartott Körösvidéki Múzeum, a megyei könyvtár és a Várad folyóirat. A projekt megvalósítása 2019-ben, vagyis még a korábbi megye- és múzeumi vezetés idején kezdődött el. A teljes költségvetés 10 millió euró, melyből közel 3 millió eurót a múzeum nyert el, míg a megyei tanács hozzájárulása körülbelül 300 ezer euró. A befektetés a végéhez közeledik, még a néprajzi részleg felavatása van hátra, erre valószínűleg októberben kerítenek sort.

A modernkori történelmi időutazás a 17. század második felében indul, az időszak jelentősebb Bihar megyei településeinek bemutatásával. Az óriás pannókkal szemben közszemlére lettek téve többnyire időmérő szerkezetek, például egy 18-19. századi bronz óra hárfán játszó angyallal díszítve, egy tornyos bástya alakú keretbe foglalt állóóra és egy óra márvány lábazattal, üvegharanggal, s Napóleont ábrázoló szobrocskával díszítve. 

A látogató ezután felfedezheti, miként „haladt” Nagyvárad a modernizáció útján, milyen egyházi és világi ingatlanok épültek a 19. század végén és a 20. század hajnalán. A tárlókban kiállított tárgyak közt láthatóak parfümös üvegcse, legyező, úrhölgyi kesztyű, és egy elefántcsontba burkolt kukker is nyéllel. Szembeötlő az a 18. századi planetárium, mely a Premontrei Főgimnázium gyűjteményének részét képezte. Megtekinthető ugyanakkor az VII. Piusz pápa által kiállított bulla, melyben Samuel Vulcant a váradi görögkatolikus egyházmegye élére nevezte ki. Egyébként általánosságban véve is megfigyelhető, hogy mintha a román jelenléthez köthető tárgyi emlékek egy kicsit túl lennének reprezentálva ahhoz képest, hogy a magyarok milyen szerepet töltöttek be a térség történelmében. Egy következő „megállónak” a témája a gazdasági élet Bihar vármegyében, avagy modernitás a sokféleség jegyében. Az időutazás a két világháború közti kulturális élet ismertetésével folytatódik. Egy teremben régi fotókat állítottak ki, míg egy másikban egy gyógyszerészet-történeti gyűjtemény csodálható meg. A sort a kommunista társadalom aspektusainak, Nicolae Ceaușescu Bihar megyében tett látogatásának és a személyiségkultusznak a bemutatása zárja.

A képzőművészeti tárlatot régi európai metszetek „nyitják”. A 17-18. századi barokk profán festészetet egy kivételes flamand Csendélet illusztrálja. Barabás Miklós a Vásárra induló román című művében a romantika és a biedermeier stílus él együtt. Nevezetesek az osztrák akadémiai festők alkotásai, a realizmust pedig német festők munkái képviselik. A francia szobrászati iskola is jelen van a kiállításon, a La Belle Époque korszak, valamint az impresszionizmus hatásai. A két világégés közti korszakból kiemelendő a „Négyek csoportja”, a román avantgárdot pedig olyan híres festők alkotásai hirdetik, akik egész Európában elismertek. A kiállítás vége felé kortárs romániai képzőművészeti alkotások kaptak helyet.