Mivel helyi adóügyekben az elmúlt időszakban több változás történt, illetve emiatt több ellentmondásos információ is napvilágot látott, ezért kezdjük a tényekkel: Nagyváradon a belvárosban lévő ingatlanukat felújító tulajdonosok két év adókedvezményt kapnak, ha az ingatlanban nem folyik gazdasági tevékenység; a természeti csapásban megrongálódott ingatlanok után két éves ingatlan és telekadó-mentesség jár, továbbá a szociális szolgáltatásokat nyújtó akkreditált civil szervezetek ingatlan-, telek- és gépjármű adó mentességet élveznek, amennyiben ezeket a javakat szociális szolgáltatások nyújtására használják. Ezek a módosítások 2026. január 1-től érvényesek.
Fontos hangsúlyozni, hogy azoknak a váradi adóalanyoknak, akik már befizették helyi adóikat és illetékeiket, de e módosítások nyomán kevesebb adót kell fizessenek, a különbözetet a polgármesteri hivatal visszafizeti nekik.
Mindez a Nagyváradi Helyi Tanács csütörtöki rendes ülésén tisztázódott, ahol napirendre tűzték a múlt hónapban elfogadott, helyi adókra és illetékekre vonatkozó 854/2025 számú helyi tanácsi határozat módosítását.
A változtatásra azért volt szükség mindössze egy hónappal a határozat elfogadása után, mert időközben új jogszabályok jelentek meg, illetve a már meglévő rendelkezéseket is egyértelműsíteni kellett.
A napirendi pont vitáján Szabó József, a helyi tanács RMDSZ-frakciójának vezetője azt kérdezte, hogy miért nem marad meg az öt éves adómentesség a belvárosi felújított ingatlanok után, majd előterjesztette az RMDSZ javaslatát,
Eduard Florea, a polgármesteri hivatal gazdasági igazgatóságának a vezetője a kérdésre reagálva elmondta, hogy decemberben, két nappal azután, hogy a helyi tanácsban elfogadták a helyi adókra és illetékekre vonatkozó anyagot, a kormány kiegészítette a jogi keretet, és a védett övezetekben található épületekre vonatkozó kedvezményeket a polgármesteri hivatalok hatáskörébe utalta. Majd elmagyarázta, hogy korábban az ingatlanadó-kedvezménynek nem volt felső határa, a váradi önkormányzat saját hatáskörben döntött arról, hogy öt éves kedvezményt ad, de adhatott volna ennél többet is.
De ma már az Adó Törvénykönyve rögzíti azt, hogy maximum két éves adókedvezményt lehet adni, az önkormányzat csak arról dönthet, hogy egyáltalán megadja-e ezt a két éves kedvezményt.
„Az Adótörvénykönyvben szereplő számos kedvezmény két évre korlátozódik, még a műemlékekre vonatkozók is” – fogalmazott.
Szabó József azt is megkérdezte, hogy a szociális szolgáltatók esetében az adómentesség csak a gépjárművekre vonatkozik-e, lévén, hogy az előterjesztésben csak ez szerepel. Florea azt felelte erre, hogy az épületek és a telkek esetében eddig is volt adókedvezmény az akkreditált szociális szolgáltatók számára, de korábban nem volt világos az, hogy ez a kedvezmény kiterjeszthető-e gépjárművekre is. Időközben tisztázták ezt a kérdést is, így most már be lehet foglalni az adókedvezmények sorába a gépjárműveket is.
Az RMDSZ-es tanácsos afelől is érdeklődött az ülésen, hogy az adómentesség miért csak a szociális szolgáltatókra érvényes, a kulturális intézményekre viszont nem. Florea hangsúlyozta, hogy a telek-, ingatlan- és gépjárműkedvezmény kizárólag az akkreditált szociális szolgáltatóknak jár.
Ugyanakkor minden közintézmény adómentes, függetlenül attól, hogy szociális vagy kulturális tevékenységet folytat. Ami a civil szervezeteket illeti, ezek esetében a város azért szorítkozott csak a szociális szolgáltatókra – magyarázta –, hogy bezárjanak egy kiskaput: bármely magánszemély átadhatná a lakását vagy helyiségét egy civil szervezetnek azért, hogy kedvezményben részesüljön.
– fogalmazott Florea. A hosszúra nyúlt vita után a határozatot részekre bontva szavazta meg a helyi tanács.
Az ülés után további felvilágosítást kértünk Eduard Floreatól, aki elmagyarázta, hogy külön kell választani a szociális tevékenységeket folytató civil szervezeteknek nyújtott telek-, ingatlan- és gépjármű adó kedvezményt, és az általános kedvezményeket, amelyek kizárólag az épülethasználati díjra vonatkoznak.
Ez utóbbi konkrétan azt jelenti, hogy azok a civil szervezetek, amelyek a váradi polgármesteri hivataltól kapott helyiségben fejtik ki tevékenységüket, eleve nem fizetnek adót, mert nem az ő tulajdonukban van az épület,
Ez a kitétel már a decemberben elfogadott határozatban szerepelt – jelezte Florea.
A gazdasági igazgató hangsúlyozta, hogy ezek a civil szervezetek, amelyek az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokban működnek, tevékenységi területétől függetlenül mentesülnek az épülethasználati díj megfizetése alól, míg azok a nem kormányzati szervezetek, amelyek saját ingatlanban fejtik ki tevékenységüket, ki kell fizessék az ingatlanadót, bármilyen jellegű tevékenységet is folytatnak, kivéve az akkreditált szociális szolgáltatókat, melyek adómentesek.
A tanácsülés után Szabó József lapunk kérdéseire válaszolva elmondta: Váradon sok magyar egyházi civil szervezet végez szociális tevékenységet,
– fogalmazott.
Florin Birta polgármestert is kérdeztük a tanácsülés után arról, hogy ha az önkormányzatok adómentességet biztosíthatnak szociális szolgáltatásokat nyújtó civil szervezeteknek, akkor Mihai Neșu fogyatékos személyeket segítő alapítványának miért kell akkora ingatlanadót fizetnie.
A polgármester válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a szóban forgó központ Szentmárton területén van és a szentmártoni önkormányzat rótta ki rá az adót. Majd elárulta, hogy a szentmártoni önkormányzat már konzultált a váradi polgármesteri hivatallal arról, hogy törvényes-e az adómentesség megadása ilyen létesítményeknek, és mivel a váradiak jelezték, hogy ez lehetséges,
Korábban írtuk
Dance
