Kultúrákon átívelő párbeszéd

Bevezetőjében Matuz Zsolt hangsúlyozta: az est célja nem csupán a túlélés és az ellenállás történeteinek felidézése, hanem ezeken keresztül a közösségeken átívelő szolidaritás és a barátság felmutatása. A múlt történetei – bátorságról és felelősségről – példaként szolgálhatnak a fiatalabb generáció számára, és építőköveivé válhatnak egy szolidárisabb jövőnek.

A múlt fényében

Házigazdaként Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök a Zsidókhoz írt levélből idézve köszöntötte a jelenlévőket, hangsúlyozva:

Ana Blandiana és Visky András életútját az irodalmi pálya mellet különleges párhuzamok jellemzik: mindkettőjük édesapját – Blandiana édesapja ortodox pap volt, Visky Andrásé református lelkipásztor – bebörtönözte a kommunista hatalom. A Visky család helyzetét tovább súlyosbította, hogy az édesanyát hét gyermekével a Bărăgan-alföldi Lăteşti lágerbe deportálták. Az itt átélt megpróbáltatásokról szól Visky András Kitelepítés című, 2022-ben megjelent, nagy sikerű könyve, amelynek folytatását, az Illegalistákat a jövő hónapban adják ki.

Irodalmi elégtétel

„Az egész életünket megpecsételte a gyermekkor” – vallotta Blandiana. Az apa letartóztatása, a tehetetlenségből fakadó önvád, a túlélés kényszere mindkettejük életében maradandó nyomot hagyott. „A gyermek meg szeretné menteni szüleit. Mi lenne az elfogadható elégtétel? Rögzíteni és elmondani a személyes történeteinket gyűlölet nélkül egyfajta »könnyes elégtétel«” – tette hozzá Visky.

A szerző arról is beszámolt, hogy édesanyja szerint a börtön kettős ítélet: „horizontális ítélet – amit emberek szabnak ki –, de létezik egy vertikális ítélet is, amely Istené”. Ez a kettősség mutatta meg számukra, hogy

A beszélgetés során szó esett a deportáltak közötti összetartásról, a közösség erejéről is. Visky felidézte: a lágerben a román kultúra kiemelkedő alakjai – köztük Nicolae Balotă professzor – osztoztak a szenvedésben, és tanították, segítették egymást. „Bezárással nem lehet elvenni az ember szabadságát, Isten jelen van a cellákban. Isten a legtapasztaltabb fogoly, sok láger fala mögött és börtönben megfordult már” – fogalmazott.

Blandiana hangsúlyozta:

Az írónő versei – köztük azok, amelyek betiltásához és üldöztetéséhez vezettek – szintén elhangzottak az est során, románul és Visky András fordításában is. Különösen megrendítő volt a nők helyzetéről szóló költemény, amely a Ceaușescu-korszak születésszabályozás nélküli, embertelen valóságát idézte meg.

Anyák, akik helytálltak

A közönség kérésére a két alkotó röviden jellemezte édesanyját.

Visky felidézte, ahogy édesanyja énekekkel és mesékkel terelte el gyermekei figyelmét az állandó éhségről, Blandiana pedig mesélt arról, hogy saját írói munkásságának hatására édesanyja is verseket kezdett írni.

Szavak, amelyek összekötnek

A pódiumbeszélgetés tanulsága abban ragadható meg, ami a szerzők irodalmi és emberi üzenete: a történetek elmondása nem csupán múltfeldolgozás, hanem hídépítés – generációk, közösségek és nemzetek között.

Az est zárásaként Nagy Tímea az MCC képviseletében megköszönte a résztvevőknek a jelenlétet, és baráti hangulatú beszélgetésre invitálta a közönséget.