A hétfő esti időpont és az eső riaszthatta el a közönséget, mert nagyon kevesen voltak jelen azon a beszélgetésen, amelyet Szűcs László, az Újvárad folyóirat főszerkesztője folytatott Farkas-Ráduly Melániával, a Szövegkovács nyelvművelő vállalkozás egyik alapítójával. Az esten elhangzott, hogy a Szövegkovács megalapításának ötlete 2012-ben merült fel Farkas-Ráduly Melánia újságíróban valamint Kósa Erika korrektorban, akik napi szinten dolgoztak a magyar nyelv helyességének és tisztaságának megőrzéséért. A gyakori nyelvi, helyesírási hibákra figyelmeztető bejegyzéseket tettek közzé a Szövegkovács Facebook-oldalán, illetve blogján, és egyre több igényes nyelvhasználó csatlakozott hozzájuk. A kezdeményezés eredményeként azóta több kiadvány is napvilágot látott, ezek a Szóbuborékok, az Olvasóból korrektor, a Rendőr-e a fekvőrendőr, valamint az Anyanyelvi villámtanácsok című kiadványok, amelyeket el is hozott Farkas-Ráduly Melánia a nagyváradi beszélgetésre, amelyen a kiadványok ismertetése mellett szó esett a helyesírási szabályzatról, a szövegvakságról, a korrektorok és a helyesírás szerepéről a mai világban.

Fotó: Pap István
A beszélgetésen felmerült, hogy a mesterséges intelligencia megjelenésével miképpen módosul a nyelvhelyességre, illetve a nyelvhelyességre való odafigyelés igénye, valamint szóba került az a jelenség is, hogy a fiatal generáció számára immár semmilyen jelentőséggel nem bír a helyesírás, hiszen többnyire jelekkel, rövidítésekkel, emotikonokkal és képekkel kommunikálnak egymással. A jelenlevők természetesen amellett kardoskodtak, hogy a helyesírás napjainkban ugyanolyan fontos, mint eddig bármikor, csak erről meg kell valahogy győzni a fiatalokat.







