Az est első részében Franz Schubert Impromptu zongoradarab-sorozata (op. 90) csendül fel – ezek a darabok a bensőségesség és a költői érzékenység gyöngyszemei, melyek a hallgatót szinte közvetlen, személyes párbeszédbe vonják a szerző lelkivilágával.
Schubertet követően a romantika szenvedélyesebb, drámaibb arca kerül előtérbe: Johannes Brahms Rapszódiák (op. 79) című műve a nagyszabású formák és a belső feszültségek világába vezet. Ezekben a darabokban a zongora igazi „drámai hőssé” válik, amelynek hangjai egyszerre idézik fel a szenvedély, a nyugtalanság és a felemelő erő energiáit.
A koncert második felében Liszt Ferenc 11. és 12. számú Magyar rapszódiáit hallhatja a közönség, amelyek nemcsak a zongorista virtuozitását állítják reflektorfénybe, hanem a magyar népi motívumok ragyogó, színpompás világát is életre hívják.
Ez az este így nem pusztán hangverseny, hanem egyfajta zenei időutazás: a 19. század érzékeny lírájától a romantika drámai mélységein át a népi ihletésű, ragyogó virtuozitásig vezet. Mihai Diaconescu játékában a zongora valóban több lesz, mint hangszer: egyszerre mesélő, vallomásos barát és látványos színpadi művész – áll a filharmónia közleményében.
Dance
