BN-összeállítás
Demeter Szilárd főigazgató beszédében többek között idézte Arany Jánosnak az 1850-es frankfurti békekongresszus elé írt versét. „Hagyjátok a meddő vitát! / Bölcs Isten az, ki rendel; / Az ember tiszte, hogy legyen / Békében, harcban ember. / Méltó képmása istennek, / S polgára a hazának, / Válassza ott, válassza itt / A jobbik részt magának.”
„Aranynak nem sok bizodalma volt a békekongresszusokban, és bő százhetven évvel a fentebb idézett költemény után elmondhatjuk, hogy némi joggal kételkedett a világpolgári eszmékben és a világbékében. Talán azért, mert nem csak okos, hanem bölcs emberek tanítására figyelt. (…) A Himnusz szerzője, Kölcsey Ferenc mindenesetre már 1826-ban megfogalmazta: »Egész világért, egész emberiségért halni: Azt isten teheté; ember meghal háznépéért, ember meghal hazájáért, halandó szív többet meg nem bír.« Közel két évszázad történelmi tapasztalata igazolja, hogy ha erről megfeledkezünk, ha az egész világot akarjuk jobbá tenni olyanformán, hogy az egyedüli helyesnek vélt útra akarunk kényszeríteni minden embert, akkor annak általában háború és pusztulás lesz a vége” – fogalmazott Demeter Szilárd.
A Petőfi Irodalmi Múzeum, Nagyszalonta város, valamint az Arany János Művelődési Egyesület az ünnepség keretében jelentette be az Arany János Alkotói Ösztöndíjprogram elindítását. „A Petőfi Kulturális Ügynökség írói rezidenciaprogramjának kiemelt helyszíneként Nagyszalontával közösen megalapítjuk az Arany János Alkotói Ösztöndíjat. A nemzeti kormány jóvoltából ezután évente több hónapos alkotói időszakát töltheti itt az a kortárs magyar költő, aki a szalontaiak vendégszeretetét élvezve, Arany János szellemében vagy igézetében továbbírja a nagy közös művet, amit úgy hívunk: magyar kultúra” – mondta a főigazgató.
Az ösztöndíj megteremtése tisztelgés a nagy költő, Arany János emléke előtt, valamint a jeles irodalmi, kulturális munkásság, illetve a kiemelkedő közéleti tevékenység és személyes példamutatás méltó elismerése. Az ösztöndíj két hónapos nagyszalontai tartózkodást jelent, amely alatt a kiválasztott személy naplót ír és alkot, mely kötetbe rendezve a rákövetkező évben kiadásra kerül.
„Nagyszalonta varázslatos hely. Minden szegletét átitatja a költészet, az irodalom, a magyar szó művészi faragásának igénye. Aki messziről nézi városunkat, azt gondolja, csak egy poros kisváros, nagy határ mezőben. De aki egyszer átlépi a városhatárt, az meglátja a mindennapokban a csodát. Az már nem csak a mezőt látja, hanem az ürgeöntő embert is, és olyan verset kerekít belőle, amit kétszáz év múltán is fejből idéz minden gyermek és felnőtt. Az Arany János Alkotói Ösztöndíj arra ad lehetőséget évente egy költőnek, írónak vagy művésznek, hogy felfedezze ezt a csodát. Hogy bejárja az utcákat, melyeken egykor a költő sétált, vizet húzzon a kútból, ahonnan az Arany család merített, elcsendesedjen a templom hűvösében, ahol egykor Arany Janikát keresztelték. Erre várunk tisztelettel évente egy alkotót. Akit megtisztelünk és hajlékunkban vendégül látunk, s aki megtisztel bennünket azzal, hogy elmondja nekünk érzéseit, gondolatait, melyek e városban meglepik, átjárják” – mondta az ösztöndíjról Patócs Júlia, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke.
A szándéknyilatkozat hivatalos aláírása után az Arany porta előtt felállított színpadon a népszerű Kaláka együttes kifejezetten erre az alkalomra összeállított műsorát tekinthette meg a közönség, majd koszorúzás következett.
A megemlékezés nem itt ért véget, délután, a református templomban, az istentisztelet keretében emlékeztek a költőre, este pedig a helyi kultúrházban a budapesti Nemzeti Színház előadásában a Sára asszony című produkciót láthatta a közönség.
