Ciucur Losonczi Antonius

Biró Rozália felidézte, hogy 2021 áprilisában volt az első nagyobb horderejű orosz csapatmozgás az ukrán határ közelében, melyet egy újabb követett novemberben. Ennek már erős jelzésértéke volt, hiszen sokak szerint a hidegháború lezárulta óta nem történt még ekkora csapatösszevonás. A legfelsőbb szintű diplomáciai tárgyalások december 7-én kezdődtek azzal, hogy Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon egyeztettek egymással. December 10-án aztán Szergej Lavrov külügyminiszter azzal a követeléssel állt elő, hogy a NATO ne terjeszkedjen kelet felé, majd 17-én újabb tárgyalásokra került sor a felek közt.

Idén először Orbán Viktor magyar miniszterelnök látogatott el békemissziós szándékkal Moszkvába, később pedig Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár mentek ugyanoda. Közben az elmúlt időszakban az Egyesült Államok, az Európai Unió és a NATO támogatásáról biztosította, és kiállt Ukrajna függetlensége mellett, Putyin többször is azt állította, hogy nem akarja megtámadni vagy elfoglalni Ukrajnát, Románia pedig az egységes és közös euroatlanti fellépés híve maradt, nem kezdett külön tárgyalásokba Moszkvával.

Két, a parlamentekkel kapcsolatos kezdeményezés is volt. Az amerikai Kongresszus képviselőházi külügyi bizottsága egyik altestületének tagja és az európai parlament külügyi bizottságának vezetője azzal a kéréssel fordult a nemzeti parlamentek törvényhozóihoz, hogy közös nyilatkozatban álljanak ki Ukrajna mellett és szankciókkal ítéljék el az orosz beavatkozást, amennyiben erre sor kerül. Minden eszközt is ragadjanak meg a párbeszédre. Az ukrán parlament külügyi szakbizottságának az elnöke pedig a Radába invitálta a romániai külügyi szakbizottságok vezetőit. Erre még nem született válasz, illetve azt sem lehet még egyelőre tudni, hogy személyes jelenléttel vagy hibrid formában zajlana-e ez a kijevi tanácskozás.

„Láttuk azt, hogy a Putyinnal való párbeszéd kezdeményezője Orbán Viktor volt, őt követte Macron és Scholz. A tapasztalat bebizonyította, hogy szükség volt erre a legmagasabb szintű párbeszédre. Minden ország felelős minden állampolgáráért, és minden, a saját nemzetéhez tartozó személyért is. Remélem, hogy nem fog arra sor kerülni, hogy magyar vagy román állampolgárokat kelljen kimenekíteni Ukrajnából. Ha mégis, én azt látom, hogy mind Magyarország, mind Románia részéről megvan a kellő határozottság ahhoz, hogy ezt a lépést megtegye” – fogalmazott Biró Rozália.