A megrendezett ismeretterjesztő kisfilmek műfaját, ha lehet, kerülöm. A videóimat nem tervezem meg, nem írom meg előre, sőt, a legtöbb esetben csak az adott helyszínen olvasok utána, hogy mit is lehetne XY településen filmezgetni, mondani. Néha megkapom megjegyzésben kritikaként, hogy jobban felkészülhettem volna..., de sajnos jelenleg csak így élvezem a filmezgetést, hogy videózás alatt fedezem fel az adott helyszínt.

– Mi alapján választod ki, hogy épp melyik települést látogatod meg? A felvételek – legalábbis az utóbbi egy évben készültek – zömében szilágysági településeket mutatnak be, de vannak máramarosi, szatmári, bihari és külföldi videók is. Hány településen jártál eddig?

– Nemrég készítettem egy listát, megyékre lebontva, hogy hol vannak minimum 20 százalékban magyarok. Szilágy, Bihar, Szatmár, Kolozs, Máramaros és Fehér megyékre koncentrálok jelenleg inkább. Elképedtem, hogy Bihar és Szatmár megyében milyen hosszú a lista. A kiválasztás 90 százalékban az indulásom előtt történik: beülök az autóba, megnézem a térképet, és rábökök egy településre. Mikor mihez van kedvem – van, amikor várost, eldugott falut videózok, vagy éppenséggel néha a biciklimet betéve mentálisan felkészülök, hogy körbetekerjem például Nagykárolyt. Annak érdekében, hogy számon tartsam, hány településen jártam, készítettem egy Google-térképet a helyszínekkel, amit a videóim leírásában mindig közzéteszek. Jelenleg több mint kétszáz ilyen helység van, de olyan is akad, ahova időnként vissza-visszatérek.

– Milyen felkészülést igényel egy-egy utazás? A videókban rendszerint röviden ismerteted a helység történelmét, az aktuális információkat.

– Egy ideig szeretném folytatni ezt a stílust, azaz egyáltalán nem készülök fel, hogy minden spontán legyen és nem bemagolt ismeretterjesztő műsor. Ennek azonban vannak buktatói is: előfordul, hogy tévedek, de alulírásban próbálom kijavítani magam, s néha kapom a megjegyzéseket, hogy máskor informálódjak jobban. A baj az, hogy jelenleg ez a hobbim – ha ráfeszülnék és ha előre megírnám a dolgokat, azt már nem élvezném. Ennek ellenére mindig próbálom az adott helyszínen a fontosabb információkat átadni, felolvasok néhol rövid ismertetőt a látványosságokról és a helyszín történelméről.

– Van-e meghatározott nap, amikor útnak indulsz? A videók tanúsága szerint rendszerint kevés emberrel futsz össze, ezért arra következtetek, hogy vasárnap készülnek a felvételek. Mennyire lépsz interakcióba a helyiekkel?

– Egy ideje vasárnaponként szoktam utazgatni, mert ekkor van időm. Ezúton is megköszönném drága feleségemnek, hogy szó nélkül elenged – tudja, hogy élvezem csinálni és hogy ilyenkor töltődök fel igazán. Aztán jöhet a monoton hétfő, munka stb. A helyiekkel való interakció pedig változó. Falvakon mindig köszönök, mert tudom, hogy úgy illik, ha ismernek, ha nem. Ilyenkor, ha látom, hogy vevők a beszélgetésre, mindig kérdezek ezt-azt, aztán sokszor félórákat elbeszélgetnek velem – nem mindenki, de a többség igen. Ez nekem nagyon tetszik, főleg azért, mert én városon nevelkedtem, s az ilyen típusú interakciók majdnem teljesen elvesztek már.

– Részben az előző kérdéshez kapcsolódik: milyen visszajelzéseket kaptál eddig a tevékenységedre? Hogyan reagálnak az emberek a helyszínen? Milyen reakciók érkeznek az online térben?

– Hát kaptam hideget-meleget. Annak örülök, hogy a visszajelzések 90 százaléka pozitív. Ez reménnyel tölt el, hogy valaki azért csak szereti a videóimat. A helyszínen való reagálás változó: voltak egyes falvak, ahol furcsán néztek rám. Valószínűleg azt gondolták, hogy „ki ez az idegen és mit mind filmez?”. Ennek ellenére a legtöbb falucskában pozitívan viszonyultak hozzám. Ahol ténylegesen leesett az állam, hogy mennyire barátságosak és segítőkészek az emberek: Inaktelke, Magyarbikal, Albis, Apátkeresztúr, Szér, Micske, Hadadnádasd, Dobra, Szilágysámson, Nagymon, Szamosardó, Kraszna, Sarmaság és még sorolhatnám. Az online térben való visszajelzés szerencsére az utóbbi időben inkább pozitív. Vannak és voltak negatív visszajelzések, de én erre csak azt tudom mondani, hogy a YouTube-on rengeteg a választék... sose értettem, hogy ha valaki nem szimpatikus a számodra a neten, miért kell megjegyzéseket tegyél – állj tovább, és kész.

– Ki tudnál emelni egy meghatározó, pozitív élményt az útjaidról?

– Inaktelkén sokat beszélgettem a helyiekkel, és a lelkész is mondott információkat: pozitív volt számomra, hogy mennyire barátságosak és segítőkészek. Itt éreztem azt, hogy kezdeni kell valamit a falvakkal, mert a többségük rohamléptékben elnéptelenedik. Ez végül is nem pozitív élmény, de nagyon szíven ütött a falucska sorsa. A tényleges pozitív élmény a székelyföldi körutunk volt a feleségemmel. Olyan jól megszerveztük, hogy mindenhova eljutottunk, ahova akartunk, a szállás és az ételek is fenomenálisak volt. A legtöbb élményem ezen a kiránduláson volt, főleg, hogy itt kértem meg a feleségem kezét is.

– Milyen települések vannak még tervben?

– Említettem, hogy készítettem egy listát megyékre lebontva. Olyan 500 település van terítéken, úgyhogy szerencsére van még, mit filmezzek. Remélem, még pár évig lesz erőm menni, filmezgetni, vágni stb. Nem könnyű, hiszen sok idő megy el vele.

– Mi az, ami motivál, hogy újabb videókat készíts?

– Jelenleg az motivál, hogy szeretnék minél több helyszínt bejárni. Az a három év, amióta intenzívebben csinálom ezt, teljesen megváltoztatta az életszemléletemet.

Van sok probléma, ez tény, de hogy csodálatos helyen élünk, az aztán biztos. Nem a pénz motivál, hiszen a YouTube reklámbevételeiből még az üzemanyag ára sem térül meg. A legfőbb motiváció az, hogy jobban megismerjem a környezetem. Rengeteget tanultam ez idő alatt, és ez szerintem mindennél fontosabb. Természetesen nagy erőt ad az is, hogy van pár követőm, aki rendszeresen nézi a videóimat. Ők is rettenetesen motiválnak. Köszönöm nekik!