Tarsoly Normen
A mulatságot általában hónapokkal az esemény előtt elkezdik szervezni, így történt ez most is, ugyanis Mester Anikó már ez év júliusában elkezdte a gyerekekkel a tánckoreográfia betanítását. A több hónapos felkészülés alatt nemcsak egy ember dolgozott, ez egy igazi csapatmunka volt, a szülői közösség és az RMDSZ nőszervezet hegyközújlaki csapatának is volt bőven tennivalója, amire eljött az esemény napja, vagyis szeptember 17-e.
Mindent az újlaki hagyományokhoz megfelelően terveztek és készítettek a helyiek, mint egy nagy család, és szombat reggel tizenkét órától a hegyközújlaki római katolikus templom harangjai hívták a fiatalokat ünnepi szentmisére. A szentmisét Bodor Zoltán plébános celebrálta. A tisztelendő atya a hagyományokra és annak ápolására hívta fel a figyelmet prédikációjában. Az ünnep alkalmával meghívottként részt vett az eseményen Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke is, akit felkért a plébános úr, hogy útravalóul szóljon a fiatalokhoz és a jelenlévőkhöz egy pár szót a templomban. Felszólalásában a közösség erejét, egymás megsegítését emelte ki, „egy jó közösségben egymást segítik” – mondta a képviselő, és egy afrikai mondással zárta az útravalót, mégpedig: „egy gyermek felneveléséhez nem elég a család, egy egész falu kell hozzá”. A gyermeket ebben a faluban mindenki neveli, a szomszéd, a tanító, a közösség tagjai figyelnek rá, amelynek értékes tagjává válik majd a gyermek, aki tovább tudja adni a megszerzett értékeket. A plébános úr áldással zárta az ünnepi alkalmat, majd útjukra bocsátotta a fiatalokat.
Tizennégy páros készült a mulatságra, de sajnos sérülés miatt egy lány a táncosok közül nem tudott részt venni, ezért tizenhárom páros és egy fiú indult hívogatni, és hogy ne maradjon ki senki a táncból, párcserével, felváltva táncoltak a megállók alkalmával. Hegyközújlaki és hegyközkovácsi szekeresek öt szekérrel indultak Hegyközszáldobágy fele, ahonnan Hegyközpályiba mentek tovább, majd Hegyközcsatáron keresztül Hegyközkovácsiba. Minden megálló alkalmával népes várakozók hada fogadta őket, s gazdagon terített asztalokkal várták a hívogatókat. A hívogatást Újlakon fejezték be, de az eső miatt a helyi hagyományokhoz tartozó szalmaégetés elmaradt. A szekerek mellett ostorát csattogtatva egy betyárruhába öltözött lovas is kísérte a konvojt, Forró Jancsi személyében. A hívogatót Bódi Mátyás olvasta fel. Egyre fiatalabbak csatlakoznak a szüreti táncos csapathoz, ez évben a legkisebbek hatévesek voltak, egy ikerpár, mégpedig Mikó Abigél és párja, Somogyi Milán (hétéves) és ikertestvére, Mikó Anasztázia, akinek a párja Somogyi Botond (kilencéves) volt. Érdekességként elmondhatjuk, hogy az ikrek alsósófalvi népi viseletben voltak, ugyanis édesanyjuk onnan származik.
Sok kicsi a nagyokkal tartott a hívogató felvonuláson, többek között Somogyi Nikolett is, aki már népviseletben kísérte társait, pedig még csak hároméves múlt; úgy tűnik, lesz ki tovább vigye a hagyományokat.
Az ünnepség egyik fénypontja az éjféli tánc volt. Előtte Somogyi Lajos polgármester köszöntötte a jelenlévőket, megköszönte az áldozatos munkát a felkészítőnek, a szülői közösségnek, a helyi nőszervezetnek és mindenkinek, aki hozzájárult e szerény, de nemes esemény létrejöttéhez. A köszöntőt követően a táncosok elkápráztatták a jelenlévőket fellépésükkel. A mulatság hajnalig tartott, mindenki nagy örömére.
