Szeretettel emlékezünk a ma 5 éve elhunyt férjre, apára, apósra, nagyapára, dédire, ID. BÍRÓ ISTVÁNRA. „Egy őszi reggelen életed véget ért, bánatot ránk hagyva örökre elmentél, szerető szíved közöttünk már nem dobog. Az élet nehéz és mostoha, szeretni megtanít, de feledni soha. Míg élünk, megtart szívünkben a fájó emlékezés.” Örökké gondol rád szerető családod.
*
Soha el nem múló fájdalommal emlékezünk a drága jó édesanyára, nagymamára, dédire, KŐRÖSI ESZTER JOLÁNRA (szül. ZSÍROS, Hegyközszentmiklós). Ma már 15 éve, hogy november elsején örökre elveszítettük a drága jó édesanyát, nagymamát, dédit, akit november 3-án kísértünk utolsó útjára a hegyközszentmiklósi temetőben. Emlékezik rá lánya, Adél, unokái, Adél és Tünde, unokavejei, Misi és Miki, dédunokája, János és felesége, Giulia. Nyugodj békében! A te szerető családod.
*
Mély fájdalommal és szomorúsággal értesültünk GÁSPÁR GIZELLA haláláról. Részvétünket és együttérzésünket fejezzük ki GABINAK és ANDRISNAK, anyukájuk elvesztése miatt. Keresztfia, Fercsi és családja.
*
Fájdalomtól megtört szívvel emlékezem szeretett férjemre, TORZSA GYULÁRA, aki már 6 éve itt hagyott engem. A fájdalmat leírni nem lehet, csak letörölni a hulló könnyeket. Itt hagytál, mert elfáradtál, mert munka volt az életed. De ennyi fájdalom nem elég, mert 2 és fél éve elvitted a drága gyermekem, pedig tudtad, hogy ő az életem. Egy ilyen fájdalmat egy szív hogy bírjon el, se férjem, se gyermekem. Könyörögve kérlek, drága Istenem, nagyon vigyázzál rájuk, míg elviszel hozzájuk engemet. Az örökké fájó szívű feleség és édesanya, Ibolya.
*
Sok szál gyertya ég, könnycseppektől áznak,/ Lelketekre odafenn angyalok vigyáznak./ Már nincsenek szavak, melyeket suttog a szátok,/ Ma lehajtott fejjel, némán emlékezünk Rátok! Soha el nem múló szeretettel emlékezünk a 6 éve elhunyt édesapára, apósra, TORZSA GYULÁRA (Biharpüspöki) és a szeretett testvérre, élettársra, sógorra, TORZSA LÁSZLÓ GÁBORRA, aki 2 és fél éve ment el közülünk. Nyugodjatok békében! Babi, Éva és Eugen.
