A vihar rendkívül gyorsan érkezett, és szinte pillanatok alatt teljesen megváltoztatta az időjárást. Nagy László elmondta, hogy az orkánerejű széllel érkező zivatar előtt még 27 Celsius-fokot mutattak a hőmérők, néhány perc alatt azonban 16–17 fokra zuhant vissza a hőmérséklet, majd az eső jégesőbe váltott. A jelenség erejét jól érzékelteti, hogy a falugazdász szerint „olyan volt, mintha egy repülő készülne lezuhanni, akkora robajt keltett”, a vihar pedig olyan hirtelen csapott le, hogy „nem lehetett még menekülni sem”.
A jégeső elsősorban Érmihályfalvát sújtotta, miközben a környező településeken jóval kisebb károkat okozott, sőt voltak olyan térségek is, ahol alig hullott csapadék. A falugazdász szerint a zivatar északkelet felől érkezett, és főként Érmihályfalvára csapott le, míg Értarcsa irányába már szinte nyoma sem volt a viharnak, Érsemjén határában pedig csupán a település elejét érintette.
Fotó: Fotó: Nagy László gyűjtése/Facebook
Hozzátette, hogy még a városon belül is jelentős különbségek alakultak ki, egyes részeken kisebb, máshol jóval nagyobb jég hullott. A jégszemek mérete helyenként egészen szokatlan volt, ami önmagában is magyarázza a jelentős károkat.
Nagy László szerint volt ahol borsó nagyságú jég hullott, máshol 50 banis érme méretű, sőt galambtojás nagyságú jégdarabok estek. Tapasztalata szerint azokban a városrészekben keletkezett a legnagyobb pusztítás, ahol a jég kevés esővel, szinte szárazon hullott, míg ahol bőséges csapadék kísérte a jégesőt, ott valamivel kisebb volt a károk mértéke.
A falugazdász szerint Érmihályfalván ilyen méretű jégeső rendkívül ritkán fordul elő. Mint felidézte, hasonló intenzitású vihar utoljára mintegy harminc évvel ezelőtt söpört végig a településen, amikor „lapátolni lehetett a jeget, hasonlóan a mostanihoz”.
Károk a kiskertekben és a mezőgazdaságban
A jégeső elsősorban a kertészeti kultúrákban okozott súlyos károkat, a legnagyobb veszteséget pedig a lágyszárú növények, a szőlőültetvények és a gyümölcsösök szenvedték el. Nagy László elmondta, hogy a tökféléket, a dinnyét és az uborkát a jég gyakorlatilag teljesen letarolta, ezeknek a növényeknek már kevés esélyük van a regenerálódásra.
Fotó: Fotó: Nagy László gyűjtése/Facebook
A kukoricatáblák sem úszták meg sérülések nélkül, a jég szalagosra aprította a leveleket, ugyanakkor úgy véli, hogy ez a kultúra még képes lehet kiheverni a károkat.
Jelentős veszteségeket szenvedtek a szőlőtermelők is, mivel a jég számos ültetvényben súlyosan megrongálta a fürtöket. A falugazdász szerint a megütött bogyók rothadásnak indulnak, ezért különösen fontos a gyors beavatkozás. Mint fogalmazott, „ilyenkor egy zárópermetezéssel érdemes kezelni a növényt, érdemes lezárni”, emellett növénykondicionálóval vagy biostimulátorral is célszerű segíteni a szőlő regenerálódását és mérsékelni a jégverés okozta stresszt. Hozzátette, hogy ugyanezek az elvek a kiskertekben termesztett más növények esetében is alkalmazhatók, hiszen a mechanikai sérülések után a legfontosabb feladat a fertőzések megelőzése és a növények mielőbbi megerősítése.
Korábban írtuk
A gyümölcsösökben sem volt kisebb a pusztítás, hiszen a jég és az orkánerejű szél egyszerre okozott termés- és fakárokat. Nagy László elmondta, hogy az almát sok helyen megverte és még zöld állapotban leverte a fákról, a fán maradt kajszibarackot szintén súlyosan károsította, miközben a vihar ágakat csavart le és fákat döntött ki. A nagy termésterhelésű szilvafák különösen megsínylették a szélsőséges időjárást, mert a terméssel megrakott ágak több helyen egyszerűen letörtek a szél erejétől.
A házakban is jelentős károkat okozott
A vihar nemcsak a mezőgazdaságban, hanem a lakóingatlanokban és a járművekben is károkat okozott. A falugazdász beszámolója szerint több helyen az orkánerejű szél megbontotta a tetőket, a nagy méretű jég pedig cserepeket is megrepesztett, emellett kidőlt fák rongálták meg egyes házak tetejét. A szabadban parkoló autók tulajdonosai közül többen plédekkel és szőnyegekkel próbálták megóvni járműveiket a jégveréstől.
Fotó: Fotó: Nagy László gyűjtése/Facebook
Ahol azonban valamilyen fizikai védelem állt a növények rendelkezésére, ott jóval kisebb károk keletkeztek. Nagy László szerint azok a termelők, akik napégés elleni árnyékoló hálóval fedték le ültetvényeiket, most különösen szerencsésnek mondhatják magukat, mert ezek a hálók a jég ellen is hatékony védelmet nyújtottak, és sok esetben megóvták a termést a súlyos sérülésektől.
Fotó: Fotó: Nagy László gyűjtése/Facebook
Mint elmondta, a gazdák elkeseredettek, a károsult zöldség- és szőlőtermesztők közül sokan már eddig is jelentős összegeket fektettek az idei szezonba, miközben az alacsony felvásárlási árak sok esetben még a termelési költségeket sem fedezik, ezért a mostani jégverés sok gazdát különösen nehéz helyzetbe sodort.
Korábban írtuk
Csíkszék
