Megnyílt Micskén a Jakó Zsigmond születésének 110. évfordulója alkalmából kialakított emlékszoba és helytörténeti kiállítás
Megnyílt Micskén a Jakó Zsigmond születésének 110. évfordulója alkalmából kialakított emlékszoba és helytörténeti kiállítás

Fotó: KREK/Torkos Márk Erik

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Jakó Zsigmond történész, kolozsvári egyetemi professzor születésének 110. évfordulója alkalmából emlékszobát és helytörténeti kiállítást nyitottak meg október 3-án, szombaton Micskén, a felújított Baranyi–Jakó-udvarházban. Azon a településen, ahol gyermekéveit töltötte, és ahonnan elindult a 20. századi erdélyi magyar történelemtudomány egyik legjelentősebb életpályája.

Az ünnepség Jakó Zsigmond emléktáblájának megkoszorúzásával kezdődött, majd a helyi Görböc Néptáncegyüttes fellépése gazdagította a programot.

Az egybegyűlteket Farkas Zsolt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) közigazgatási előadó-tanácsosa köszöntötte a felújított Baranyi–Jakó-udvarház konferenciatermében. Hangsúlyozta:

Idézet
nagy öröm számukra, hogy ez a rendezvény itt valósulhat meg, hiszen a kúria a kitartás és az összefogás szimbólumává lett. A kitartásé, amely jellemezte Jakó Zsigmond Széchenyi-díjas erdélyi magyar történészt, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagját, valamint a családját, Jakó Klárát és gyermekeit, akik példamutató elszántsággal sok éven keresztül küzdöttek azért, hogy ez az épület visszakerülhessen jogos tulajdonosához. De az összefogás jelképe is az ingatlan, hiszen a Jakó család, a KREK és az RMDSZ együttműködésével valósulhatott meg az, „ami ma szemeink előtt is nyilvánvaló”.

Igei köszöntőjében Bogdán Szabolcs János püspök a 119. zsoltár 90. versét idézte: „Nemzedékről nemzedékre megmarad igazságod”. Úgy fogalmazott: ha a kúria falai beszélni tudnának, Isten gondoskodó szeretetéről tanúskodnának. Az Úr hűségét hirdeti a Jakó család története, hiszen nem hagyta, hogy ez az épület elpusztuljon. És mert a család tagjai generációkról generációkra hittek Istenben, beléje kapaszkodtak, ezért győztesként tudták túlélni a történelem viharait.

Fotó: KREK/Torkos Márk Erik

Szabó Ödön történész, parlamenti képviselő arról beszélt, hogy az ő élete négy különböző ponton kapcsolódott Jakó Zsigmondhoz: először az emberhez, később a művéhez, majd az emlékezetéhez, végül pedig a kúriához. Máig előtte van az a jelenet, amikor diákként felkereste a kolozsvári professzort, aki az igazi faggató, kérdező és egyben oktató beszélgetés végén csak annyit mondott neki: „Lehet ebből valami. Csinálja!”.

Fotó: KREK/Torkos Márk Erik

Ezt követően Emődi Tamás építésszel és Dukrét Gézával, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) alapító elnökével együttműködve, a megyei tanács támogatásával sikerült újra kiadatni Jakónak a Bihar megye a török pusztítás előtt című könyvét. Később Jakó Zsigmondról lett elnevezve a biharfélegyházi iskola, végül pedig a kúria felújítása az RMDSZ munkájához és érdekérvényesítéséhez is köthető.

Idézet
Számomra a négy személyes kapcsolódás egyetlen történetté áll össze. Az ember biztatást adott, a mű ismeretet. Az iskola Jakó Zsigmond nevét és példáját továbbadja a következő nemzedéknek, míg a felújított kúria fizikai otthont ad az emlékezetnek és a folytatásnak

– fogalmazott Szabó Ödön.

Fotó: KREK/Torkos Márk Erik

A köszöntőbeszédek után előadások hangzottak el. Benkő Elek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA II. Filozófiai és Történettudományi Osztályának elnöke, Molnár Antal, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának főigazgató-helyettese, a Történettudományi Kutatóintézet igazgatója és Zsoldos Attila, az MTA rendes tagja, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézetének kutatóprofesszora idézték fel a neves történész munkásságát.

Fotó: KREK/Torkos Márk Erik

Az emlékezők sorában ezt követően Rácz György, a Magyar Nemzeti Levéltár tudományos igazgatója, Sipos Gábor, az MTA külső tagja, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke, Pál Judit, az MTA külső tagja, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem tanára, valamint Hegyi Géza, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jakó Zsigmond Kutatóintézetének kutatója is felszólaltak.

Az udvarház felújításáról Emődi Tamás, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület műemléki referense, a felújítás vezetője számolt be.

Fotó: KREK/Torkos Márk Erik

Az ünnepi alkalom lezárásaként Gulyás Gyula Jakó Zsigmondról készült kisfilmjének egy epizódját vetítették le.

A kúria látogatható, Barabás Attila helyi lelkipásztornál kell érdeklődni a református parókián.

Fotó: KREK/Torkos Márk Erik

Fotó: KREK/Torkos Márk Erik

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben