Megpecsételődik a cseresznye sorsa vidékünkön?
Megpecsételődik a cseresznye sorsa vidékünkön?

A korona hirtelen elszáradása már arra utalhat, hogy a fa visszafordíthatatlanul legyengült.

Fotó: Szolár Éva

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

A cseresznyefák tömeges pusztulását nem önmagában az aszály okozza. A megváltozott klíma olyan fákat érint, amelyek az alanyválasztás, a rejtett fertőzések és a legyengült gyökérzet miatt már eleve sérülékenyek, a hőség és a vízhiány pedig gyakran csak megadja a kegyelemdöfést. A jelenség okairól Huszár Antal gyümölcskertészt, a Partiumi Falugazdász Egyesület szakemberét kérdezte a Bihari Napló.

A cseresznyefák pusztulását nem lehet kizárólag az aszállyal és az extrém hőséggel magyarázni, mert a megváltozott időjárási viszonyok sok esetben egy már eleve sérülékeny, gyenge gyökérzetű vagy fertőzésekkel terhelt fát érnek, amelynek sorsát alapvetően meghatározza, hogy milyen alanyra oltották.

Huszár Antal szerint a cseresznyénél éppen az alanyválasztás az egyik legfontosabb kérdés, hiszen a vadcseresznyére és a fajmeggyre oltott fák stressztűrő képessége között jelentős különbség van.

A vadcseresznye alanyon nevelt fa lassabban fejlődik, később fordul termőre és idővel nagyobb koronát nevel, ugyanakkor erősebb gyökérzettel rendelkezik, ezért sokkal jobban képes átvészelni a száraz időszakokat.

Az idén még bőséges termést hozott, a nyár végére azonban a lombbal együtt a gyümölcs is az ágakon száradt el.

Fotó: Szolár Éva

A fajmeggy alany ezzel szemben éppen azért vált rendkívül népszerűvé, mert az első években intenzívebb növekedést biztosít, gyorsabban kialakul a korona, a fa hamarabb teremni kezd, és nem nő olyan magasra, mint a vadcseresznyére oltott változat, ezek az előnyök azonban a klimatikus viszonyok megváltozásával egyre súlyosabb hátránnyal párosulnak.

Idézet
A vadcseresznyére oltott cseresznye sokkal jobban tűri az aszályt, a fajmeggyre oltott cseresznye azonban nem

– fogalmazott a gyümölcskertész, aki szerint a kereskedelmi forgalomban kapható cseresznyefák döntő többsége ma fajmeggy alanyon kerül a vásárlókhoz.

Az alany szerepe azért válik sorsdöntővé, mert a fajmeggyre oltott cseresznye gyökérzete sekélyebben helyezkedik el, miközben ehhez képest aránylag nagy koronát kell vízzel és tápanyaggal ellátnia, így hosszabb csapadékmentes időszakban gyorsan felborulhat a föld alatti és a föld feletti részek közötti egyensúly.

Huszár Antal rámutatott, hogy a cseresznye és a fajmeggy távolabbi rokonok, ezért az alany és a ráoltott nemes rész között bizonyos fokú összeférhetetlenség is jelentkezhet, ami nem feltétlenül okoz azonnal látványos tünetet, de gyengítheti az együttélésüket, a gyökérzet működését, valamint a víz- és tápanyagfelvételt.

Ha ehhez még egy érzékenyebb cseresznyefajta is társul, majd a fát tartós szárazság, szélsőséges napsugárzás és magas hőmérséklet éri, sokkal könnyebben indul meg a visszafordíthatatlan leromlás.

Idézet
Ha júniustól augusztusig elkezd zöldből halványzöldre és sárgára átváltani a levele, akkor lehet tudni, hogy már nincs sok hátra neki

– mondta a szakember, hozzátéve, hogy az ilyen fák egy része idő előtt elhullatja a lombját, majd a következő tavasszal még kihajt, de az lesz az utolsó éve. Tapasztalata szerint ezek a súlyosan legyengült példányok rendszerint fajmeggy alanyon állnak.

A cseresznyefák helyzetét tovább súlyosbítja, hogy az utóbbi évtizedekben számos olyan vírus jelent meg, amelyekkel korábban nem találkoztak. A szakemberek becslése szerint 100–150 különböző vírusbetegség került be a térségbe, amelyek ugyan hosszú ideig semmilyen látványos tünetet nem okoznak, mégis folyamatosan gyengítik a fák növekedését és ellenálló képességét. Mint fogalmazott, nem arról van szó, hogy egyetlen vírus rövid idő alatt elpusztítja a cseresznyefát, hanem arról, hogy ezek észrevétlenül élnek benne, és fokozatosan visszafogják a fejlődését.

Idézet
Egy-két ilyen vírus elég egy fának, mivel az már tíz százalékkal visszafogja a fa növekedését és termését is, ha van háromféle, akkor az már húsz százalékkal, és így adódik össze

– magyarázta.

Egymás mellett két cseresznyefa is kiszáradt: az egyik hosszabb hanyatlás után, a másik ugyanabban az évben pusztult el.

Fotó: Szolár Éva

Huszár Antal azt tanácsolja azoknak, akik új cseresznyefát szeretnének ültetni, hogy ahol elegendő hely áll rendelkezésre, lehetőleg vadcseresznye alanyra oltott fát válasszanak, vagy a környéken található vadcseresznyemagoncokat ültessék el, majd később oltsák be a kívánt fajtával.

Idézet
Azt a tanácsot adtam mindenkinek, hogy ne vegyenek fát; a legközelebbi erdők, mezők területén kell előbb szétnézni vadcseresznye után, el kell hozni, elültetni, beoltjuk és kész. Azok a fák, amelyeket így oltottunk be, egy sem száradt ki

– hangsúlyozta. Bár ez a megoldás több időt, helyet és türelmet kíván, a szakember tapasztalata szerint a vadcseresznye alanyra való visszatérés jelentheti az egyik legfontosabb alkalmazkodási lehetőséget, ha a cseresznyét a jövőben is meg akarjuk őrizni a házikertekben.

Hogyan ismerhető fel a baj, és mit tehet a kerttulajdonos?

Huszár Antal szerint a különböző problémák tünetei között ugyan vannak hasonlóságok, mégis többnyire elkülöníthetők egymástól. A vízhiány rendszerint hervadással kezdődik, a levelek lefelé csüngenek, miközben a színük kezdetben alig változik. A vírusos, baktériumos vagy gyökéreredetű problémák ezzel szemben fokozatosan jelentkeznek, a lomb elveszíti élénk zöld színét, halványodni, majd sárgulni kezd, a hajtások gyengébben fejlődnek, a levelek összesodródhatnak, végül idő előtt lehullanak.

A gombás betegségek többnyire könnyebben felismerhetők, mert a leveleken, a kérgen vagy más növényi részeken jellegzetes elváltozásokat hagynak maguk után, ugyanakkor a vírusos és baktériumos fertőzések, illetve a gyökérproblémák pontos okát sok esetben csak laboratóriumi vizsgálattal lehet megállapítani.

A szakember szerint az öntözésnél is gyakran követnek el olyan hibát a kerttulajdonosok, amely hosszabb távon inkább rontja, mint javítja a fák alkalmazkodóképességét. A cseresznyének ugyanis nem a gyakori, kis adagokban történő locsolásra van szüksége, hanem arra, hogy a víz mélyebbre is lejusson a talajban. Ha naponta csak a felső réteg nedvesedik át, a gyökerek is ehhez alkalmazkodnak, sekélyebben fejlődnek, miközben a mélyebb talajrétegekben lévő víz- és tápanyagtartalékokat nem érik el.

Idézet
Jobb tehát egy-két hetente jól belocsolni, mint egy-egy veder vízzel mindennap

– hangsúlyozta Huszár Antal, hozzátéve, hogy a nagyobb földtömeg átnedvesítése a tápanyagok felvételét is segíti.

A szakember szerint ha nyáron a lomb zöldből halványzöldre, majd sárgára vált, a fa már komoly veszélyben lehet.

Fotó: Szolár Éva

Legalább ilyen fontosnak tartja a talaj jó állapotának megőrzését is. Elmondása szerint a szerves anyagban gazdag talaj nemcsak több vizet képes megkötni, hanem élénkebb talajéletet biztosít, javítja a talaj szerkezetét, és mikroelemekkel is hozzájárul a fák stressztűrő képességének fenntartásához.

A mulcsozást egyértelműen hasznosnak tartja, mert csökkenti a párolgást, és segít tovább megőrizni a talaj nedvességét, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a mulccsal borított területek kedvező búvóhelyet jelenthetnek az egereknek és a pockoknak, különösen akkor, ha a kert közvetlenül legelő vagy más természetközeli terület mellett fekszik.

Huszár Antal szerint a jövőben az árnyékolás szerepe is felértékelődhet, mert tapasztalatai alapján a csonthéjasok sok esetben nem is annyira a magas hőmérséklettel, hanem az extrém erős UV-sugárzással küzdenek. Úgy véli, hogy akár a házikertekben is érdemes lehet árnyékoló hálót alkalmazni a legforróbb időszakokban, mivel ezzel jelentősen mérsékelhető a növényeket érő sugárzási stressz.

Pesszimista jövő: kétséges, hogy síkvidéken megmarad-e a cseresznye

Huszár Antal szerint elsősorban a mezőségi, sík fekvésű területeken romlottak jelentősen a cseresznyetermesztés feltételei, ezért ott egyre nehezebb lesz gazdaságosan termeszteni ezt a gyümölcsöt.

Idézet
Pesszimista vagyok, nem adok sok esélyt a cseresznyének, főleg síkvidéken, mezőségeken

– fogalmazott. Hozzátette, hogy a jövőben csak intenzív technológiával, árnyékoló hálóval, folyamatos csepegtető öntözéssel és új fajtákkal maradhat életképes a termesztés. „Szabadföldön, a klasszikus termesztésben a cseresznyének szerintem nincs jövője” – mondta.

A házikertekben ugyanakkor továbbra is lát lehetőséget a cseresznye termesztésére, de szerinte ehhez szemléletváltásra van szükség. Azt javasolja, hogy ahol elegendő hely áll rendelkezésre, a kerttulajdonosok inkább vadcseresznyére oltott fákat ültessenek, mert ezek ugyan lassabban fejlődnek és nagyobb koronát nevelnek, viszont lényegesen ellenállóbbak és hosszabb életűek lehetnek.

Korábban írtuk

">
Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben