Tóth Zsigmond

Az Örvéndi Református Egyházközség nagy munka előtt áll, hiszen a gyülekezet temploma annyira leromlott állapotba került, hogy sürgős felújítást igényel. Viszont az engedélyek beszerzése nem egyszerű dolog, ami nem a helyi önkormányzaton és a polgármesteri hivatalon múlik. A református közösség főgondnoka, Sorbán Levente, aki egyben a község polgármestere is, fontos kiegészítésekkel szolgált a jelenlegi helyzet tisztánlátásának érdekében, hiszen a sok álhír és a félremagyarázások megnyirbálták az örvendi református közösség összetartását.

– Említette, hogy a magyar kormánytól is érkezett egy nagyobb összegű anyagi támogatás.

– A magyar kormánytól érkezett egy nagyobb támogatás a templomunk külső és belső felújítására, amelyért ugyancsak az RMDSZ-nek, különösképpen Kelemen Hunor szövetségi elnöknek, és dr. Diószegi Lászlónak, a Teleki Alapítvány igazgatójának jár a köszönet, a segítségért, a közbenjárásért és az aktív támogatásért. Nekik lehet hálás az örvéndi református közösség, reméljük, a munka is elindul rövidesen. Sajnos többen úgy gondolják, hogy a sok támogatás és segítség csak úgy jár a helyi lakosoknak, az egyházközségnek és a településnek, pedig sajnos ez nem így van. Minden egyes támogatásért keményen meg kell dolgozni. Pályázatot letenni mindenki tud, a lényeg az elbíráláson, a támogatáson és a lobbin múlik.

– Említette, hogy sok álhír és rosszindulatú híresztelések keringenek a településen.

– Mint a község polgármestere, és az örvéndi református gyülekezet főgondnoka, kifejezetten fontosnak tartom az egyházak támogatását. Az egyházközség az a közösség kell legyen, ahol a tagok biztonságban, nyugalomban érzik magukat. Sajnos az utóbbi hónapok nem voltak zökkenőmentesek. A sok álhír, a sok rosszindulatú híresztelés bizony megnyirbálta a helyi református közösség összetartását, szinte kettétörte azt. Bízok abban, hogy újra összefog a gyülekezet, hiszen óriási feladat van előttünk: őseink templomát kell felújítani, hogy utódaink ne a nézeteltérésekre, hanem a megvalósításokra emlékezzenek.

– Úgy tudom, még nem kezdhetik el a felújítást, mert hiányzik egy engedély beszerzése.

– Sajnos a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) még nem adta ki a hozzájárulást a munkára, ezért nem lehetett kiállítani az építkezési engedélyt sem; itt az egyházközség is hibás, mert 2021 decemberében kérték csak ezt a hozzájárulást. Sajnos itt is félreértés történt, ugyanis sokan megvádoltak alaptalanul, mint polgármestert, hogy nem bocsátottam ki az engedélyt, holott az építési engedélyt a helyi főépítész állítja ki, aztán ezt elküldi a megyei építkezési felügyeletnek, és ha nincsen meg minden hozzájárulás, akkor nem engedélyezik a végső építkezési engedély kibocsátását.

– Széthúzásról is beszélt a  gyülekezetben. Mire gondolt, amikor ezt mondta?

– Sajnos az utóbbi időben annyira elmérgesedett a helyzet az egyházközségben, hogy egyesek új református gyülekezet létrehozását szorgalmazzák Örvénden. Az egyházi földek egy részének visszaszolgáltatása is döntésre vár. Sajnos egyes részeit a román állam már 1940-ban államosította, ezeket nem lehet a régi helyükön visszaszolgáltatni, ebből komoly viták zajlottak a helyi földosztó bizottságban.

– Kifejtené ezt pontosabban? 

– A félreértés abból adódhat, hogy közvetlenül a magyar közigazgatás alá vonás előtt történt meg az államosítás, és nem volt ideje a román királyi rendszernek gyakorlatba ültetni ezt az intézkedést. Aztán a második világháború után jött a kommunizmus, ami mindent elvett. Emiatt maradt meg az emberek emlékezetében, hogy ez a földterület az egyház földje, holott jogilag sajnos már régen nem az. Ebben a kérdésben is, mint polgármester, két tűz közzé kerültem. Az egyház elvárná a visszaszolgáltatást a régi, 1940 előtti helyen, de a helyi, kilenc tagból álló bizottság teljesen törvénytelennek tartja, és elfogultsággal vádolt meg.

– Akkor mi a teendő? 

– Ezért próbálunk megoldást találni erre Élesd és Alsólugas között egy nagy parcellában, vagy Örvénden, ahol nem áll a helyi földosztó bizottság rendelkezésére ekkora terület egy darabban. Már vissza lett szolgáltatva 10 hektár földterület, és a többit is természetesen visszakapja az örvéndi egyházközség.

A helyi közösség régi álma a 60-as években lebontott turulmadaras emlékmű visszaállítása, amely a két világháborúban és az 1848–49-es forradalomban elhunyt örvéndieknek állítana emléket, amit a templom felújítása után szeretnénk felavatni.

Választások környékén lehet román pártok képviselőivel tárgyalni, de ez semmilyen (ha úgy tetszik 1 lej) hasznot nem hozott a református egyháznak, viszont a megosztást fokozta. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy ha egyetlenegy láncszem (egyetlen képviseleti forma) is kiesik az erdélyi magyarság képviseletéből, az beláthatatlan következményekkel járna.