Juhász György
Míg az Unirea az alsóházi, addig a Töri a felsőházi rájátszásra készül, mindketten gőzerővel készülnek a pontvadászatra. A mihályfalviak egy majd egyhetes edzőtábor végén vannak, a 25 fős keret összes tagja együtt edzett naponta kétszer az ANL-lakások melletti sportközpontban. „A vakációt kihasználva, a fiatalokat rendesen megmozgattuk a héten, nem hiszem, hogy erőnléti problémáink lehetnek a bajnokság kezdetére – kezdte mondandóját Csűri Sándor vezetőedző. A teljesen megfiatalított csapatunk nagy alázattal végezte a munkát, mindenféle vállukra fektetett teher nélkül küldjük ki őket a mérkőzésekre. Az első felkészülési meccsünket itthon, szintén Székelyhíd ellen 3-1-re elvesztettük, majd Fényen nyertünk 1-0-ra, a mai úgymond visszavágó után a fényiek is eljönnek majd hozzánk és ha az időjárás és az egyeztetés engedi, akkor Nyírábránnyal is meccselünk még egyet. Most, hogy nem sikerült a felsőházba jutnunk, sem a vezetőségen sem a játékosokon nem lesz majd teher, így bátran kipróbálhatjuk ezt a fiatal irányt, az egész tavasz előttük/előttünk áll a bizonyításra. Aztán, hogy jövőre ezt folytatjuk majd vagy esetleg visszatérünk a régi vonalhoz, ugye az függeni fog az anyagi lehetőségektől és természetesen eldöntik az idei eredmények is. Ezúton szeretném megköszönni játékosaim egész heti munkáját és mindazon segítők és támogatók odaadását, akik által létrejöhetett ez az összetartás.”
A másik oldalon a Kiss Sándor tanítványok, talán kisebb meglepetésre idén is a felsőházban szerepelhetnek, a már említett 3-1-es Unirea győzelem után, 3-3-at játszottak Hajdúböszörményben. Ha a pálya minősége engedi, akkor hétvégén Diószeget fogadják és még Szentandrás ellen is szeretnének játszani a bajnokság előtt. „Én nem tartom meglepetésnek az őszi második helyet – kezdte értékelését Kiss Sándor – sőt az volt a minimális elvárásom a fiúktól, hogy mindenképp az első négybe vártam őket. És ha már itt vagyunk, akkor igenis meg kell mutatnunk, hogy itt a helyünk, még akkor is mikor látjuk, hogy riválisaink igencsak megerősödtek a télen. A célomat megfogalmaztam mind a vezetőség, mind pedig a játékosok felé, egy negyedik ötödig hellyel mindenképp elégedett lennék. A csapatunk egységét jelzi, hogy senki nem távozott tőlünk és érkezni is mindössze egy játékos érkezett Tiponuț Erik személyében a Mezőtelegdi Forestától, a középpályára.”
Ami pedig a mérkőzést illeti, a kissé mély talajú pálya tökéletes alkalmat adott az erőfelmérésre, ami meg is mutatta, hogy a hazaiak jó úton járnak, a fiatalok egyáltalán nem vallottak szégyent az egységesebbnek tűnő Sasok ellen. Látványos játékot nem hozott a mérkőzés, viszont nagyobb küzdelmet igen. A 2-1-es székelyhídi győzelem talán megérdemeltnek mondható, de a hazaiaknak is bizakodásra adhat okot, hogy egyáltalán nem játszottak alárendelt szerepet.
