A Miskolc színeiben a legutóbbi pontvadászatban 80 gólig jutó jobbkezes játékos nemcsak tapasztalatát, hanem nemzetközi rutinját is hazahozza – fiatal kora ellenére már 13 szezont töltött a magyar vízilabdában, beleértve az utánpótláséveket is. A 24 éves vízilabdázó jelenleg a román válogatott edzőtáborában készül a júliusi, szingapúri világbajnokságra, ennek ellenére elfogadta a Bihari Napló megkeresését, és beszélt az átigazolásáról és a váradi csapattal kapcsolatos elképzeléseiről.
– Mi motivált leginkább abban, hogy visszatérj Nagyváradra?
– Váradi születésűként gyerekkorom óta az volt az álmom, hogy egyszer a szülővárosom csapatában játszhassak. Ráadásul nevelőapám, Marcel Hașaș is tagja volt a Nagyváradi VSK bajnokcsapatának 2007-ben, ahol alapemberként, az egyik legjobbak között szerepelt. Már akkor példakép volt számomra, és amikor elkezdtem úszni, tőle tanultam az első mozdulatokat. Ő indított el ezen az úton.
– Volt-e más csapat részéről konkrét megkeresés a visszatérésed előtt?
– Volt több ajánlatom, érkeztek megkeresések romániai, magyarországi és más külföldi kluboktól is. Hosszan mérlegeltünk a családdal, és végül úgy döntöttem, hogy a legjobb, ha hazatérek.
– A jelenlegi váradi keretből kik azok, akiket jól ismersz? Van szorosabb kapcsolatod néhány csapattársaddal?
– A válogatott edzőtáborokból jól ismerem Vancsik Leventét, Belényesi Dávidot és Czenk Ferencet, velük kifejezetten jó kapcsolatot ápolok. A többi váradi játékos közül Tiberiu Negreant és Mihnea Gheorghét emelném ki, akik már korábban is játszottak a csapatnál. Amikor fiatalabb voltam, néha én is edzhettem a felnőttekkel, akkor ismertem meg őket.
Vígvári Vendel mögött másodikként zárt a gólok számát tekintve a fiatal váradi
Fotó: vlv.hu
– Mit vársz a következő idénytől, egyénileg és csapatszinten is?
– A csapat célja teljesen egyértelmű, szeretnénk megnyerni a kupát és a bajnokságot, ez az első számú prioritás. Emellett a nemzetközi színtéren is szeretnénk minél tovább jutni, a Bajnokok Ligájában újabb meglepetéseket okozni. Egyénileg pedig abban bízom, hogy jó formában tudok játszani, és a teljesítményemmel, góljaimmal hozzá tudok járulni a csapat sikereihez.
– Hogyan értékeled a legutóbbi, miskolci idényedet? Úgy érzed, ez volt eddigi pályafutásod legjobb szezonja?
– Teljes mértékben elégedett vagyok, sőt, néha még én magam is alig hiszem el, amit elértem. Hatalmas büszkeséggel tölt el, hogy a világ egyik legerősebb bajnokságában 80 góllal a második helyen zártam a góllövőlistán. Rengeteget fejlődtem a Miskolcnál eltöltött három év alatt.
A klub nagyváradi származású elnöke, Bachner András szintén kiemelkedő szerepet játszott a fejlődésemben. Meggyőződésem, hogy az ő és az edzői stáb segítsége nélkül nem sikerült volna elérnem a múlt szezonban mutatott eredményeket.
Kemény Kristóf, a Miskolc vezetőedzője magyaráz Olteannak (hármas sapka)
Fotó: Miskolci Vízilabda Club
– Mi a véleményed az idei ötmeccses döntőről, és annak színvonaláról?
– Az utóbbi években rengeteget fejlődött a román bajnokság színvonala. A csapatok szintet léptek, különösen a Steaua, a VSK, a Dinamo és még talán a Rapid is. Ennek a fejlődésnek leginkább a nemzetközi porondon van látható jele, hiszen a Nagyvárad és a Steaua is bejutott a Bajnokok Ligája csoportkörébe. Ami a döntőt illeti, szerintem rég nem láthattunk ilyen színvonalas párharcot mindkét oldalról. Az összes mérkőzés kiélezett, intenzív és látványos volt nemcsak a játékosok, hanem a szurkolók számára is.
– Miben látod a legnagyobb különbséget a magyar és a román bajnokság között?
– A magyar bajnokság a világ egyik legerősebbje. Ott tizennégy csapat szerepel az élvonalban, míg nálunk jelenleg csak hét. Olyan klubok, mint a Ferencváros, a Vasas vagy a Szolnok teljesen más szintet képviselnek, de a negyedik és tizenkettedik helyezettek között is minimális a különbség, általában két-három gólos mérkőzések döntenek. Magyarországon szinte minden találkozó kiélezett és komoly kihívást jelent.
Dance
