A nagyváradi premontrei apát ügye a magyar parlamentben
A nagyváradi premontrei apát ügye a magyar parlamentben

Fotó: Videókivágás

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Éles vita alakult ki a magyar Országgyűlésben a nagyváradi premontrei apát kilakoltatása miatt. A Mi Hazánk a román nagykövet berendelését követelte, a kormány viszont elutasította a diplomáciai lépést.

A nagyváradi premontrei apát kilakoltatásának ügye hétfőn a magyar Országgyűlésben is napirendre került. A parlamentben Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke kérdezte Orbán Anita külügyminisztert arról, milyen lépéseket tett a magyar kormány az ügyben, amely az elmúlt hetekben jelentős visszhangot váltott ki mind Erdélyben, mind Magyarországon.

Toroczkai felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a nagyváradi premontrei apátság körül hónapok óta zajló konfliktus „nem nélkülözi a magyarellenességet”. Felidézte, hogy korábban a nagyváradi hívek és a Mi Hazánk politikusainak jelenléte még megakadályozta Fejes Rudolf Anzelm premontrei apát kilakoltatását. Később azonban a román hatóságok emberei hajnalban, a rendház és az iskola közötti fal áttörésével jutottak be az épületbe, és végrehajtották az önkormányzat által kezdeményezett intézkedést. A Mi Hazánk elnöke azt kérdezte a külügyminisztertől, hogy a történtek miatt berendelték-e Románia budapesti nagykövetét, illetve tervez-e a magyar kormány bármilyen diplomáciai lépést tenni az ügyben.

Korábban írtuk

Orbán Anita válaszában hangsúlyozta: a magyar kormány figyelemmel követi a fejleményeket, ugyanakkor nem államközi vitáról van szó. Közölte, hogy az ügy egyházi vonatkozásaira tekintettel a kormány azonnal kapcsolatba lépett Michael Wallace Banach apostoli nunciussal, valamint a magyar nagykövetségen keresztül egyeztetést kezdeményezett a Szentszék romániai képviselőjével is. A külügyminiszter szerint Magyarország minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik elősegíteni a békés rendezést, ugyanakkor tiszteletben tartja más államok jogrendjét és igazságszolgáltatását.

Toroczkai László viszonválaszában elégtelennek nevezte a kormány reakcióját. Emlékeztetett arra, hogy személyesen is jelen volt Nagyváradon, amikor – megfogalmazása szerint – több tucat zsandár jelent meg egy magyar nyelvű szentmisén. A Mi Hazánk elnöke úgy vélte, a történtek súlya indokolttá tette volna a román nagykövet berendelését. Orbán Anita erre reagálva leszögezte: a magyar kormány nem kíván beavatkozni más országok belügyeibe és nem kívánja minősíteni egy másik állam igazságszolgáltatásának működését. Egyúttal bírálta azokat a politikai szereplőket, akik szerinte

„önös érdekeiket nézve politikai tőkét próbálnak kovácsolni egy szomszédos országban zajló ügyből”.

A parlamenti vita újabb állomása annak a politikai és közéleti hullámnak, amely a május végi nagyváradi eseményeket követte. Az ügy előzménye, hogy a nagyváradi önkormányzat május 27-én birtokba vette a Mihai Eminescu Főgimnázium épületében található, általa önkormányzati tulajdonnak tekintett helyiségeket. A beavatkozás során a végrehajtók az iskola és a premontrei rendház közötti fal egy részét is eltávolították, hogy hozzáférjenek az érintett terekhez.

A városvezetés szerint az intézkedés jogerős bírósági döntés végrehajtásának része volt, és a felújítás előtt álló iskolaépület teljes felszabadítását szolgálta. A premontrei rend ugyanakkor vitatja az eljárás jogszerűségét, Fejes Rudolf Anzelm apát pedig több alkalommal is kifogásolta az önkormányzat módszereit.

Korábban írtuk

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben