A jól ismert sárga mosolygós arc, a smiley története 1963-ban kezdődött. Harvey Ball, a Massachusetts állambeli Worcester grafikusművésze egy helyi biztosítótársaságtól kapott megbízást egy olyan kép elkészítésére, amely javítja az alkalmazottak hangulatát.
Munkájáért mindössze 45 dollárt kapott, a rajzot pedig nem szabadalmaztatta – írja az Agerpres.
Később aggasztani kezdte, hogy a szimbólumot egyre inkább üzleti célokra használják, és attól tartott, hogy eredeti üzenete háttérbe szorul. Ezért felvetette egy, a mosolynak szentelt nap ötletét.
– idézi a hírügynökség a World Smile Day honlapján szereplő információkat.
Harvey Ball szerint mindenkinek érdemes lenne évente egy napot arra szánnia, hogy mosolyogjon, kedves gesztusokat tegyen, és másokat is mosolyra fakasszon. A világnap jelmondata:
A mosoly világnapját először 1999-ben tartották meg Worcesterben. Ugyanebben az évben Harvey Ball megalapította a World Smile Corporationt is, amely az esemény egyik fő támogatója lett. A kezdeményezés a következő években is folytatódott, és világszerte ismertté vált.
Harvey Ball 2001-es halála után létrehozták a Harvey Ball World Smile Alapítványt, amely a mosoly világnapjának hivatalos támogatója lett.
A mosolyt a tudomány is régóta tanulmányozza. Az elsők között volt Charles Darwin angol természettudós, aki 1872-ben megjelent, Az ember és az állatok érzelmeinek kifejezése című művében foglalkozott az arckifejezések, köztük a mosoly szerepével.
Kutatások szerint a mosolygó embereket környezetük általában kellemesebbnek, barátságosabbnak és könnyebben megközelíthetőnek érzékeli. Egyes vizsgálatok arra is utalnak, hogy a mosoly az agyban olyan folyamatokat indíthat el, amelyek hozzájárulnak a jó közérzethez és a stressz csökkentéséhez.
Evolúciós szempontból a mosoly a társas kapcsolatok erősítésében és a konfliktusok csökkentésében is szerepet játszhatott. Amikor egy mosolygó embert látunk, gyakran önkéntelenül is hasonló arckifejezést veszünk fel. Ez a nonverbális jelzés már őseink számára is a békés szándék kifejezésének és a bizalom erősítésének egyik eszköze lehetett.
Az úgynevezett Duchenne-mosoly Guillaume Duchenne francia neurológusról kapta a nevét, aki az arckifejezésekben részt vevő izmokat tanulmányozta.
A mosoly ugyanakkor nem mindig ugyanazt fejezi ki: lehet az öröm, a kedvesség, a zavar, az irónia vagy akár a megvetés jele is. Formájától és a körülményektől függően egészen különböző érzelmeket közvetíthet. Október első péntekén azonban a mosoly elsősorban arra emlékeztet, hogy egy egyszerű gesztussal is pozitív hatással lehetünk a környezetünkre.

